27. oldal - Bezzeganya

Az ovis, magyar kisebbségi Mikulás-buli után hozzánk is elérkezett a nagyszakállú a héten. Már napokkal előtte megbeszéltük a Naggyal, hogy ki kell tisztítani a csizmáinkat, mielőtt kirakjuk őket az ablakba és nagyon-nagyon fontos az is, hogy mindannyian aludjunk, mert a Mikulás addig nem tudja hozni a meglepetéseket, amíg ébred vagyunk.

38. hét

Kora délután kaptuk a hírt:

Ezt a videót azoknak ajánljuk, akiknek hamarosan elérkezik az első szoptatás ideje, és nem igazán volt alkalmuk ezt "közvetlenül" megtanulni, soha nem próbálták korábban, és némileg izgulnak, nekik hogy megy.

A Karácsony az egyik legnagyobb keresztény ünnep a világon. Sőt, helyenként ott is ünnepelnek valamilyen formában, ahol eléggé vegyes az ország vallási felállása. A hangulata, a jelképei valahogy magával ránthatja ilyenkor azt is, aki amúgy más vallást gyakorol. Nem csoda, hiszen annyi ember nem vallásos a hétköznapokban, a karácsony mégis egy fontos ünnep nekik is.

„Ha azt akarod, hogy keveset hazudjanak neked, akkor kérdezz keveset, és ne fenyegetőzz.”

Most, hogy mindent beborít a színes műanyagtenger, ami rövid úton landolhat a szemétben, néha érdemes visszatérni az alapokhoz. Kicsi gyerekek egyik legsikeresebb ajándéka lehet a „matatófal”, ha a gyerek már tud ülni, esetleg állni, térdelni, és szívesen vacakol mindenféle tapintású, hétköznapi tárggyal  - szinte minden gyerek szívesen vacakol.

Az ember ahogy kinő bizonyos helyzetekből, el is feledkezik róluk. De ha valaki a közelében belekerül, visszakattannak az emlékek -például hogy milyen lehet kisgyerekesként ez az általam egyébként most se nagyon kedvelt adventi időszak.

Mozgalmas héten vagyunk túl, eddig úgy tűnik, hogy igazán eseménydús decembernek nézünk elébe.

Hát nem ez lesz a "kedvenc" hetem az elmúlt időszakból, viszont bízom benne, hogy a megélt mélypont(ok) után egy jobb, könnyebb periódus következik.

A második várandóságomról szeretnék röviden mesélni. Már az első hetektől kezdve súlyos terhességi hányás miatt kórházban kezeltek.

Gyerekkoromban a Mikulást még legalább egy-két ördögforma figura kísérte. Nem voltak azért végletesen ijeszőek, bár külsejük az ördög több jellegzetes vonását is mutatta: két vörös szarv, fekete arc, fekete ruházat, ördögi vigyor, virgács láncok, efféle. A gyerekeim kiskorára ebből nagyjából a virgács maradt, amit a Mikulás a nem annyira jó gyerekeknek osztott. Ennek értelme már sok nem volt, tekintve, hogy a virgáccsal eredetileg elkalapálták a rosszat. Ha eleve nekiadják az eszközt, akkor legfeljebb mást tud vele elkalapálni, szimbolikusan meg annyi az üzenete ugye, hogy „másnak cukor-csoki-ajándék, neked meg nesze a nagy semmi mellé egy aranyozott virgács! Add tovább, szamár a végállomás!”

A szándékos gyermektelenséget nagyjából a hetvenes évek óta kezdték módszeresen kutatni, ahogy a jelenség elkezdett látható méretűvé növekedni. Teljesen másról van szó, mint amikor a korábbi évszázadokban családi döntés alapján valakit a família papnak, apácának, vagy az idősödő szülők otthon maradó ápolójának szánt, és az egyénnek ezt el kellett fogadnia.

Ülök szemben az űrlappal, szemezünk már vagy három napja, és nem bírok sehogy se túllendülni azon, hogy hogy sikerült ezt ilyen bonyolultra csinálni.

Én speciel nem annyira szeretem, de hoztam pár verset, ami a szép vagy a mulatságos oldalát mutatja.  Nektek van kedvencetek?

Hétfőre már egészen jól voltam, a láznak semmi nyoma nem volt már vasárnap sem, csak az orrom folyt továbbra is és persze vártam, hogy lassan beinduljon a betegség végső etapja – a köhögés.

Hétfőn, miután elvittem a lányom a bölcsibe (a "jó hangulat" széria még mindig tart, sírás vagy bárminemű ellenkezés nélkül, tulajdonképpen rám sem bagózva indult a csoportszoba felé :) ) elmentem bankba, mert le kellett adni egy papírt.

Meglepődhet valaki, aki korábban szült és már majdnem felnőtt gyerekei vannak, micsoda tartalomcunami dönt le a lábáról egy friss (még akár nem is szült) anyát, ha pár kulcsszó alapján körbenéz a neten.

Élete során minden ötödik nőt fizikailag is bántalmaz a partnere. Évente Magyarországon van 40-70 áldozat. 1998 óta létezik a Néma Tanúk, minden évben kiállítják az arc nélkül papírfigurákat, amelyeken röviden összefoglalva, egy keresztnévvel olvasható az áldozat neve.

" Gabriela olyan kislány volt, aki gyakran elhagyta a cipőjét. De nem ám mind a kettőt, csak az egyiket! Otthon és az iskolában mindenki furcsa szemmel nézett rá, ezért úgy gondolta, őt senki sem szereti. Magányos volt, és szomorú. Aztán egy nap kedves kísérőjével, Homolumbúval, a féllábú babával belépett Mezítlábországba, ahol összeismerkedett a törpeceruzákkal, a csorba csészékkel meg a számemberkékkel, és végre barátokra lelt… ".

A '80-as években nőttem fel és voltam olyan szerencsés (édességek szempontjából), hogy apám külföldön dolgozott. Így kisiskolás koromtól minden évben kaptam adventi naptárat. A kicsi, ablakos, csokival töltött fajtát. Imádtam. Még most sem telik el úgy december, hogy ne nyitogatnám minden reggel, pedig elmúltam negyven, de mit számít! Nekem kell az a naptár! Egy röpke pillanatra visszarepít a gyermekkor izgalmába és ez olyan léleksimogató.

Többen kértétek, írjunk a kamaszkorról. Már hogy amikor szülőként odaérsz, hogy kamaszodik a gyereked.

A hét rögtön valami pozitívummal indult, ránk is fért az előző napok viszontagságai után. Ugyan már a hétvégén próbálkozott kisebb-nagyobb sikerrel, de hétfőre végül Janka tökéletesítette a hátról hasra fordulást.

Az őszi szünet utáni visszatérés a bölcsődébe meglepően könnyen ment. Ahhoz képest, hogy a múltkori kimaradás utáni első napokon már készülődés közben is pityergett a lányom, az elköszönésről már nem is beszélve, most mosolygósan ébredt, sima ügy volt a felöltözés, amikor pedig magára öltötte a játszóruháját, akkor magától indult a csoportszoba felé, nem törődve vele, hogy ott vagyok-e még egyáltalán :)

Mivel ezen a héten volt a koraszülöttek világnapja - meg is emlékeztünk róla - ma szüléstörténet helyett egy ehhez (és szüléshez) kapcsolódó közérdekű felhívást osztunk tovább, hátha valaki nem látta az eredeti forrást, de képes segíteni.

Ezt az írást egy pszichológiai közösségi oldalon találtam, és bár nem kifejezetten a Bezzeganyának íródott, olyan tökéletesen ideillőnek találtam, hogy megosztom.

A koraszülöttek világnapja a koraszülöttek életéért vívott küzdelemre és a koraszülés nehézségeire hívja fel a figyelmet. A napot 2008-ban kezdeményezte az Európai Alapítvány az Újszülöttek Ellátásáért (EFCNI) és európai szülői partnerszervezetek, és 2011-ben hivatalos világnappá vált.

Október végén repítette világgá a sajtó, hogy egy 75 éves olasz anya beperelte a negyvenes fiait. Mégpedig amiatt, hogy lesznek szívesek végre elkotródni hazulról, és főleg munkát vállalni, ahelyett, hogy meglett középkorú férfiként is a mamahotelben lakjanak és eltartassák magukat.

Ha azt akarod, hogy a gyerek rendszeresen és aktívan sportoljon, neked is rendszeresen és aktívan kell sportolnod, mondta egy anyatárs évekkel ezelőtt. Nem csak a szája járt: újrakezdte a futást, az atlétikát (négy gyerek, köztük egy 24 hétre született korababa), a férje rendszeresen járt más sportágat űzni, a gyerekei is hasonlóképpen. De ha azon múlt volna, hogy én rendszeresen sportolok-e, a saját fiam aligha járna el heti négy-öt alkalommal edzeni, mióta megtalálta a neki való sportágat.