21. oldal - Bezzeganya

Egészen eseménytelenül indult a hetünk, legalábbis én azt hittem, amíg hétfő este meg nem szólalt a férjem: „ugye nem felejtetted el, hogy csütörtöktől három napig nem leszek itthon a céges csapatépítő miatt?” Válaszoltam is rögtön, a rendkívül meggyőző, kistányér méretűre kerekedett szemeimmel, hogy „nem, dehogy felejtettem!”

29. hét

Holics Szilvi döbbentes és felkavaró szüléstörténetével a LinkedIN-en találkoztam. Azon a LinkedIN-en, ahová az ember mindenféle szakmai, üzleti, munkával kapcsolatos dolog miatt jár, én is ezért mentem oda tulajdonképpen. Elolvasva azonban megértettem, miért is került oda az anyák napjára szánt sorozat – és megkértem a szerzőt, hadd osszam meg a Bezzeganyán is ezeket az írásokat.

Minisorozatunkban Halacska ad hasznos, praktikus és gyakorlati tanácsokat a munkába visszatérő anyukák (vagy bárki más) számára.

Zagoraból Marrakeshbe 6 óra volt az út. Ezt kivételesen nem is bántam, mert legalább volt időm megoldani, hol aludjunk aznap este + még 3 éjszaka. Ugyanis a marrakeshi szállásadó (mint utóbb kiderült: rohadt csaló) WhatsAppon rám írt, hogy ágyi poloskája van, nem tudja megoldani a fertőtlenítést, menjek, ahova akarok.

A tragikus hír utáni napon hazaengedtek a kórházból - de még aznap este majdnem vissza is kerültem. Megindult ugyanis végre a tejem, amit már a kórházi bentlétünk alatt is folyamatosan igyekeztem szívni a mellszívóval - ám a sokadik vérvétel eredményére és a zárójelentésre való végtelen, „mindjárt indulunk” várakozás közben már nem volt lehetőség még egyszer utoljára leszívni. Ennek eredményeképp mire hazaértünk délután háromkor, a melleim brutálkemények lettek és fájtak a beinduló tejtől, úgyhogy szinte első dolgom volt összerakni a bérelt mellszívót. Hogy elmúljon a feszítő érzés és a betonkeménység, egy alapos, félórás fejéssel indítottam - miközben a férjem, aki addigra összeszedte a fiúkat az iskolából, elment segíteni szegény barátnőnk férjének, engem és a négy gyereket a szüleimre bízva.

Jesper Juul dán családterapeuta egy egészen különleges korszakban nőtt fel. Gyerekkorában a szülők többsége olyan családokban élt, ahol az apák egyfajta „vendégként” és „parancsnokként” viselkedtek (és joguk volt akár fizikai erőszakkal is az akaratukat a többiekre kényszeríteni, de a napi családi életben alig vettek részt), és ahol a nőket s gyerekeket a többségi vélemény jobb volt csak látni, de nem hallani. Mire elérte a nyugdíjaskort, a családok többségében látványosan és visszavonhatatlanul megváltozott szinte minden. Tanácsot is máshoz és másként kértek.

...és megkezdődött az apaszabadság!

28. hét

Szép estét, remélem, a többségnek jól sikerült az anyák napja. A legszerencsésebbek egyszerre nyerték meg mindkét pozíciót – az anyáét és a gyerekét, egyelőre hálistennek magam is közéjük tartozom. Tünde sajnos már nem ilyen szerencsés, tán két éve kellett anyukájával örökre elbúcsúzniuk.

Egy korábbi cikkünkben felhívtuk a figyelmet a megfelelő folyadékbevitel fontosságára. Most azt mutatjuk meg, hogy milyen pozitív hatásai vannak a szervezetedre, ha több vizet iszol. Nem is biztos, hogy érezhetően hiányzik a víz. Viszont ha elkezdesz odafigyelni, hogy megfelelő mennyiségű vizet igyál, fantasztikus változásokat fogsz tapasztalni. Lássuk csak!

- avagy egy idő után elkezdesz minden teszten két csíkot látni -

Az idők távlatából hajlamosak vagyunk úgy gondolni, hogy régen minden egyszerűbb volt.

A gyermekkori fogvesztés egy természetes és általában zökkenőmentes folyamat, amely során a tejfogak kihullanak, hogy helyet adjanak az állandó fogaknak. Ez az időszak jelentős mérföldkő a gyermek fogászati ​​fejlődésében, és fontos, hogy szülőként és gondviselőként megfelelő támogatást és gondoskodást biztosítsunk a gyermekeink számára.

Előzmények itt...

A

A múlt heti írásomat ott hagytam abba, hogy a férjem szombatra lebetegedett és sajnos a helyzet hétfőre sem változott. Láza ugyan nem volt, de eléggé rosszul érezte magát, mégsem tudott táppénzre menni.

27. hét

– és az sem mindegy, hogy az anya hogy érzi magát

Anya vagy. Cipeled a gyerekek kulacsát mindenhová, és mindig figyelmezteted, hogy igyon eleget. Mit szólnál ahhoz, ha magadra is ugyanilyen gondot fordítanál? Nyakunkon a nyár. A vízfogyasztásra mindenkinek oda kell figyelnie. Nem titok, minden nyáron téma, hogy az emberek többsége nem iszik elegendő vizet. Pedig a csapból is ez folyik…

A kórház neve:

Régi vágyam volt Marokkó, így jutottunk el tavaly Jordániába (neeem, nem elírás). Hosszas utánajárás után megvettük a Milánó – Marrakesh repülőjegyeket, és „fizetés” gombra kattintással kb. egy időben kiderült, hogy a legkisebb fiam, Á. országos kosárlabda fordulójára szerveztem rá az egészet. Az időpont közeledtével a lelkiismeretfurdalásom, és a meccsek fontossága is egyre nőtt, így az indulás előtt 4 nappal az a döntés született, hogy férjem + 2 gyerek a szombat reggeli géppel elutazik Milánóba, mi pedig Á-val az esti géppel követjük őket, de előtte még lenyomunk egy péntek-szombat debreceni kanyart, mivel az eredetileg vasárnapi meccset átszervezték péntekre. A Wizzair az utazásig megszámolhatatlan alkalommal módosította az összes létező járatot, ezt nem részletezem, mindenesetre nekünk jó volt.

Sok cikk szólt már a várandósság alatti plusz kilókról, elölről-hátulról, centiről centire végigjártuk a témát. De mi a helyzet a párkapcsolat alatti elhízással? Törvényszerű-e ez a jelenség és egyáltalán, miből adódik?

Megint eseménydús héten vagyunk túl, a napokban sem unatkoztunk, volt itt kérem szépen minden, mint a búcsúban.

26. hét

Budapesten traumaérzékeny nőgyógyászati ellátás működik hajléktalan és lakhatási nehézséggel küzdő nők számára. Sajnos nagyon nagy szükség van rá.

A „bugyiszabályok” a bátorságra és a nemet mondásra (is) tanítanak

A kórház neve:

A műtét után, amivel az életemet mentették meg, az intenzívre kerültem, és nem is engedtek el onnan, csak 18 órával később. Addigra már túl voltunk egy beszélgetésen a nőgyógyászommal és a bábával, akivel szültem... kissé megilletődötten magyarázták el a kórházi ágyam mellett állva, a cipőjük orrát bámulva, hogy mi is történt pontosan, mi volt az operáció alatt, és hogy végül miért az volt az egyetlen megoldás, hogy kivegyék a méhemet. Azt, hogy mi okozhatta a méhrepedést, nem tudták megmagyarázni... lehetett a túl nagy babától, vagy hogy túl gyorsan jött, lehetett attól, hogy sokadik terhesség volt, elfáradt a méh, de attól is, hogy túlságosan megerőltettem magam az utolsó hetekben.