

A nemzeti rákellenes nap alkalmából egy olyan érdekes témát hoztunk, amely sokakat elgondolkodtathat. Vajon miért nem esik szó soha a szívet érintő rákos megbetegedésről? Elképesztően ritka vagy talán nem is létezik? Most felfedjük, mit mond a tudomány a szívrákról!

Nemcsak világszerte, hanem hazánkban is nagyon magas a rákos megbetegedések miatti halálozások száma, ezért a súlyos kórság megelőzése, kezelése, illetve visszaszorítása népegészségügyi kihívásnak tekinthető. Gyakran hallani a dohányzás miatti tüdő- és szájüregi daganatokról, vastagbélrákról, emlődaganatról, illetve leukémiáról, azonban a szívizomdaganatról szinte sosem esik szó.
A rák kialakulásában a genetikai hajlam mellett kulcsszerepet játszanak a szervezetbe kerülő karcinogén (rákkeltő) anyagok is, amelyek károsítják a sejteket és egyfajta mutációhoz vezetnek. Habár az immunrendszer az elején ezt próbálja ellensúlyozni, hosszabb idő után már nem képes erre. A legtöbb rákkeltő anyag többek között a dohányfüsthöz, az autók és a gyárak légszennyezéséhez, a káros UV-sugarakhoz, az alkoholizmushoz, illetve az egészségtelen étrendhez köthető. Vajon a betegség ezernyi fajtája mellett miért nem hallani szinte soha szívizomrákról? Alább kiderül!

Az olyan rákos megbetegedésekről, mint a hasnyálmirigy, a tüdő-, az emlő-, a vastagbél- és a végbélrák, gyakran esik szó a hétköznapokban, illetve nem ritkán képezik figyelemfelkeltő kampányok tárgyát is. Szívizomrákról ellenben nem igazán hallani, főként azért, mert különösen ritka. A betegségnek ez a fajtája a lakosság 0,0017 és 0,028 százaléka között fordul elő, ráadásul csupán az esetek egynegyede rosszindulatú.
A karrierem során valószínűleg kétszer-háromszor láttam rosszindulatú szívdaganatot
– mondta az IFLScience-nek dr. Tochukwu Okwuosa, az egyesült államokbeli Rush Egyetem kardiológusa, hozzátéve, hogy a szívdaganatok többségében áttétek, amelyek akkor alakulnak ki, amikor a rákos sejtek elhagyják az eredeti daganat helyét. Ilyen esetben általában már nem lehet már sebészeti úton meggyógyítani a beteget.
Habár a szív az első szerv, amely a korai fejlődés során kialakul és megkezdi a működését, a felnőtt szív sejtjei nagyon kevés alkalommal osztódnak, és az osztódás mértéke 20 éves kor után drámaian csökken
– hangsúlyozta Julie Phillipp docens azzal kapcsolatban, hogy az alacsony sejtosztódási arány valószínűleg a szív elsődleges védekezése a rák ellen.
Ebből a videóból megtudhatod, hogy miért olyan nehéz gyógyítani a rákot:
Ezek a daganatos megbetegedésekkel kapcsolatos cikkek is érdekelhetnek:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.