Óraátállítás tavasszal: ezt tedd az orvos szerint, hogy ne viseljen meg

• Az óraátállítás 2026-ban március 29-én jön, hajnalban 2 órakor az órákat 3 órára állítjuk előre.
• Az óraátállítás után pár napra elcsúszhat a bioritmusunk.
• A reggeli fény és a fokozatos átállás segít könnyebben alkalmazkodni. 

A tavaszi óraátállítást mindig március utolsó vasárnapjára időzítik. Magyarországon 2026-ban ez március 29-re esik, ekkor térünk át a nyári időszámításra. Az órákat hajnalban 2 órakor 3 órára állítjuk előre, vagyis azon az éjszakán egy órával kevesebbet alszunk. Elsőre úgy tűnhet, hogy ez az egy óra nem sokat számít, szervezetünk viszont pontosan érzékeli a változást. A belső ritmusunk ahhoz igazodik, mikor van világos és mikor sötét, ezért az átállás után teljesen jogos a fáradtság, az ingerlékenység és az is, hogy este a megszokott időben nehezebben alszunk el.

Óraátállítás és belső óra: mi változik meg ilyenkor?

Szervezetünknek van egy saját belső órája, ezt nevezzük cirkadián ritmusnak. Ez szabályozza az alvás-ébrenlét ciklusát, azt, hogy mikor alszunk el, mikor vagyunk frissebbek, és hogyan alakul a hormontermelésünk a nap folyamán. Ebben a fénynek nagy szerepe van. Amikor sötétedik, megindul a melatonin termelődése, ettől kezdünk ellazulni, elálmosodni. Reggel, világosban ennek az ellenkezője történik, szervezetünk fokozatosan éberebb állapotba kerül. Az óraátállítás miatt a testünknek hirtelen egy új ritmushoz kell alkalmazkodnia. 

Miért visel meg jobban a tavaszi óraátállítás?

A tavaszi átállás általában nehezebb, mint az őszi. Ennek az az egyszerű oka, hogy ilyenkor elveszítünk egy órát az alvásból. A nyári időszámítás kezdetén a szervezetünknek ahhoz kell alkalmazkodnia, hogy korábban kell kelni annál, mint amit még a saját ritmusa szerint természetesnek érez. Hiába fekszünk le hamarabb, attól még nem biztos, hogy előbb el is tudunk aludni.

Ilyen tüneteket okozhat az óraátállítás

Az óraátállítás után gyakran érezzük, hogy reggel nehezebben indulunk, napközben álmosabbak vagyunk, szétesik a figyelmünk, és hamarabb elfogy a türelmünk is. Az is belefér, hogy pár napig hiába alszunk eleget, mégsem érezzük magunkat igazán kipihentnek. Az esti világosság is beleszól ebbe. Tavasszal tovább marad világos, ez pedig lassíthatja az átállást, mert a fény később is ébrenléti jelzést ad a szervezetünknek.

– hívja fel a figyelmet Dr. Joó Zsuzsanna háziorvos.

Így segíthetünk a szervezetünknek az óraátállítás után

• A legtöbbet az segít, ha már néhány nappal korábban 10–15 perccel hozzuk előbbre a lefekvés idejét és a felkelést is. Ettől kevésbé lesz hirtelen az átállás.
• Ébredés után érdemes rögtön beengedni a természetes világosságot, elhúzni a függönyt, vagy tenni egy rövid sétát. A fény segít abban, hogy a belső óránk hamarabb kövesse az új ritmust.
• A kávéval is bánjunk óvatosabban a nap második felében, mert könnyen megzavarhatja az esti elalvást.
• A mozgás kifejezetten jót tesz, de inkább délelőtt vagy kora délután esik jól a szervezetünknek, a késő esti, intenzív edzés inkább felpörget.
• A délutáni szundi kellemes, de jobb ha csak 20–30 perces pihenőt tartunk, mert ha ennél hosszabbra nyúlik, este még nehezebb elaludni a megszokott időben.

Mennyi idő alatt áll vissza a bioritmusunk?

Az óraátállítás utáni napokban előfordul, hogy hiába bújunk ágyba korábban, mégsem tudunk hamarabb elaludni. A szervezetünk nem azonnal követi a változást, ehhez idő kell. A legtöbb esetben néhány nap alatt elkezd rendeződni az alvásritmusunk, de az is elképzelhető, hogy akár egy hét kell hozzá. 

Nézd meg az óraátállítás történetét:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: