Az elmúlt napokban sikerült eladni a régi nappali bútorunkon és elkezdeni az új összelegózását. A család összes férfitagja (a háztartásunkban fellelhető mindhárom) is aktívan kivette a részét a bútorszerelésből. Nyilván apa egyedül produktívabb lett volna, de ő sem szerette volna letörni a „kismunkásemberek” akkus csavarozó iránti lelkesedését. Így maradt a hosszabb, de biztos, hogy hosszú távon kifizetődőbb munkavégzés.
A leendő bátyók szakszerűen nézegették az összeszerelési útmutatót, magabiztosan hozták a szerelőládából a megfelelő eszközöket (csillag csavarhúzó, imbusz és további cifra szerszámok) és mérték a bútorokat, a helyet.
Persze néha átszaladtak a szobájukba játszani, majd amikor újra előtört belőlük, akkor jöttek a kérdésekkel: „mit segíthetek?”, „csavarozhatok?”, „ezt hová kell tenni?” .
Közben a pocakomban is folyamatosan mozgolódott a tesó. Nem tudom, hogy segíteni szeretett volna ő is, vagy pusztán csak szurkolt, hogy minél előbb készen legyenek, mindenesetre ezek az erős mozgások engem arra késztettek, hogy csak feküdjek a kanapén és váltogassam a pózokat. A kismackó erős és határozott mozgásokkal közlekedik odabent, ezek pedig elég szépen látszanak is a hasamon. Kitüremkedések, hullámzások, szétfeszülések folyamatosan, ami persze nagyszerű, hiszen azt jelenti, mozog, tornáztatja az picike testrészeit. Viszont aki tudja, miről beszélek, az talán megérti, hogy ezt megélni, néha nem a legkellemesebb. És ezt nem panaszkodásként írom. Már egy kétkilós kis élet bontogatja szárnyait, amit egyelőre csak a mozgásából tudok érzékelni, de azt nagyon.
Egyik nap egy másfél literes ásványvizet vettem ki a spájzból. Ahogy lehajoltam és megemeltem, hirtelen nehéznek éreztem. De aztán nagy bölcsen megállapítottam, hogy a bennem lévő gyermek ennél még nehezebb is, és azt mégsem ilyen súlynak érzem. Hihetetlen ez a női test!
A védőnőnél tett legutóbbi látogatás során kiderült, hogy eddig hat és fél kilóval sikerült gyarapítanom a súlyomat és az ultrahang mérés alapján a kismackó is már közel kétkilós. De a pocakom előre olyan hatalmas gombóc, hogy bárkivel találkozom, azt hiszi, most fogok szülni. Bár a fiúk szabadszájú óvó nénije, aki pár hónapja sem rejtette véka alá a véleményét terhes alakomról:
„Más anyukák ilyen pocakkal már szülni mennek!”
most a néhány hetes szünet után látott újra, és megállapította: igazán csinos kismama vagyok, nem vagyok sem elhízva, sem felpüffedve vagy szétfolyva, és még a karom és a combom is milyen feszes… Itt azért dagadtam egy kicsit – de csak az önbizalomtól! Igazán jólesett, mert tudom, hogy ő tényleg azt mondja, amit gondol, akárcsak nagymamám.
De konkrétan úgy nézek ki, mint a gyerekek, akik azt játsszák, hogy terhesek és labdát vagy dinnyét tesznek a pólójuk alá. Ezt a poént a férjem is meglovagolta: a Balatonról hazafelé jövet, Cecén vettünk egy dinnyét, amit ő hozott be a lakásba. Betette a pólója alá, mire a gyerekek megragadták a lényeget:
„Most úgy nézel ki, mint anya!”
Bodza
A terhesnapló előző részeit itt olvashatod:
A mondat, amit soha nem akar hallani egy terhes kismama
Talán ez az a mondat, amit egy várandós kismama - legfőképp az első gyermekével az első ultrahangon - hallani sem akar. Tovább>>>
Négy hónapos terhesen toltam ki a kocsit a sárból
Nem is gondolkodtam, ezt hívják ösztönnek: ugrottam a kocsi elé és toltam. A fiúk, akik a hátsó ülésen ültek és ujjongtak: „anya kitolta a kocsit”. Tovább>>>
Öt dolog, ami miatt jó fiús anyukának lenni
„Naaah, és lány lesz, ugye? Két fiú után illene már egy lányt, nem!?” Kiderült: a harmadik baba is fiú... Tovább>>>
Tudod a gyerekeidet egyformán szeretni?
Most értettem meg az egygyermekes anyuka pár évvel ezelőtti kérdését, aggályát: lehet-e ugyanúgy? Ugyanúgy érezni? Ugyanúgy szeretni? Tovább>>>
Nincs még gyereked és semmire nincs időd? Hahahaha!
Amikor a gyermektelen fiúrokonom vagy épp ismerősöm arról panaszkodik, milyen fáradt és mi mindenre nincs ideje, már csak nevetek... Tovább>>>
Hülye kérdések, amikkel a kismamákat fárasztják
Az ikerterhesség alatt, majd később az ikerbabakocsi tologatása közben elég érdekes kérdésekkel, megjegyzésekkel találtak meg. Tovább>>>
A második terhesség nem olyan, mint számítottam...
A várandósság előtt azt képzeltem, hogy bizony nem hagyom abba a mozgást, és én leszek a zumbacsoport legklasszabb kismamája. Tovább>>>
Ikrekkel, terhesen autózni tizenórát? Azt azért már nem!
Idén a 15-18 órás autóutat - még - hanyagoljuk, mivel ez már megterhelő lenne a pocakomban növekvő gyermekünknek és ismerem magamat, hogy mennyire aggódnék, hogy biztos most történik majd valami. Tovább>>>
A hőségriadóban karácsonyi szettet vettem. Bundazsákkal
A legnagyobb kánikulában vettem téli bundazsákot és karácsonyi szettet. Akciós volt! Tovább>>>
Másfél órát pózoltam a levendulamezőben
Készültek képek csak rólam is és a családunkról minden létező felállásban is: csak kettőnkről a férjemmel, csak a Srácokról kellékkel, stb. Tovább>>>
Terhes vagyok, meddig dolgozzak még?
Fontos kérdés foglalkoztat mostanában. A szabadság ideje alatt is sokat gondolkodtam ezen: meddig dolgozzak még? A nagy fejtörés eredménye: sok a pro, sok a kontra. Tovább>>>
Az ikreknek dupla babakelengye kell? Na nem!
Sok esetben nem éreztem indokoltnak a dupla kelengyevásárlást. Például azt, hogy külön körömvágó szettet vegyek nekik... Tovább>>>
Kórházi rohamcsomagot kerestünk az éjszaka közepén
Éjszaka görcsöltem, hívtam az orvosomat, aki a panaszaim alapján azt mondta, azonnal induljunk a kórházba. Tovább>>>
Láttam az ultrahangon, ahogy az ikerbabám pisil
24 hetesen mentünk babamozizni, ahol nem a mérésen volt a hangsúly, viszont olyan izgalmas életképekbe nyerhettünk bepillantást, mint abba, hogy egyikük éppen pisil. Tovább>>>
Terhesen szöktem meg a férjemmel
Úgy gondoltam, néhány napra megszökhetünk kettesben a férjemmel, így utószülinapi/névnapi ajándékként elutaztunk Svédországba. Tovább>>>
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
