A Srácoknak az öt és fél alatt már tengernyi ruhájuk volt, aminek a legjelentősebb hányadát eladtam, egy részét elajándékoztam, egy kisebb adagot a ruhagyűjtőbe vittem, és egy csekély százalékát megtartottam emlékbe. Tekintve, hogy a fiúk lassan hatévesek lesznek, azért ez az egy doboz is egy elég tekintélyes méretű dobozt jelent.
Amikor velük voltam várandós, nem igazán engedhettem meg, hogy kényem-kedvem szerint vásárolgassam a cuki rucikákat - főként, hogy nem is egyet kellett mindenből. A kihagyhatatlan akciós árukból általában csak egy volt abban a méretben, ami nekem aktuálisan kellett... A legtöbb ruhájukat a turiban bogarásztam össze, vagy éppen kaptunk is innen-onnan. Viszont az elmúlt években jobban ráláttam a gyerekruhákra, és láttam, micsoda akciók tudnak lenni, csak jókor kell jó helyen lenni.
Ezért már nagyon tudatosan készültem arra, hogy a jó akcióknak - persze kivárva a második trimeszter végét - nem fogok ellenállni.
Így alakult, hogy a helyi pláza egyik fast fashion boltjának nyári akciójában vásároltam már ünnepi dresszt, a kínai rendelős oldalról cukiságos bodyt, és az egyik olcsóbb kategóriájú felkapott üzletláncban pihe-puha takarót és törölközőt is. Jólesett a lelkemnek, hogy otthon lecímkézhettem és belehajtogathattam a dobozkába. Jó volt nézegetni és a hasamhoz próbálni a mini rucikat. A fiúk 48-48 cm-vel születtek, így kezdetben az 50-56-os ruhák is lötyögtek rajtuk. Folyton gondolkodom, hogy vajon ő mennyivel látja meg a nagyvilágot…
Nem mintha a két meglévő fiún nem élhetném ki a fel-feltörő ruhavásárlási szokásaimat, de azért ötévesen már megvan a maguk a stílusa, és ha valóban örömet is szeretnék nekik okozni, akkor biztos, hogy a ninjás mintájút kell választanom.
Az 50-56-os méretű ruhák esetében a legabszurdabb eset azt hiszem, most hétvégén történt meg velem. Az egyik nagyobb szupermarketbe ugrottam be tejért és néhány alapvető élelmiszerért, amikor is a középső sornak becézett piactéren megláttam a világ legcukibb karácsonyi rugdalózóját egy kis sapkával megfűszerezve, és egy bundás téli puha bundazsákot. Ott álltam a lenge nyári ruhámban és a szandimban, és azon gondolkoztam, hogy az előbb még fulladoztam a kinti negyven fokban, és másra sem vágytam, csak valami hűsítőre, most pedig egy téli bundazsákot teszek be a kosaramba, majd veszek ki ... és újra.
Féláron volt mindkettő. Nagyon jó áron. Túl jó áron.
Így végül a kosár ölelésében maradt mindkettő, és hazaérve behelyeztem a többi cukiság közé.
Nagy örömmel mutattam a fiúknak a szerzeményeket, mire ők csak annyit kérdeztek:
„És nekünk mit hoztál?”
Épp előtte jártunk a sportszeróriás áruházban, ahol kaptak egy-egy szandit, így szerencsére egyből tudtam replikázni:
„Ti az előbb kaptátok a szandikat.”
Oh, és ekkor tudatosult bennem, hogy mostantól vagy titokban tartom a vásárlást (amit nyilván nem fogok) vagy nemhogy kettőt, hanem egyenesen hármat veszek.
Bodza
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.