

Az ENSZ 2007-ben nyilvánította április 2-át az Autizmus Világnapjává. A döntés célja az volt, hogy nagyobb figyelem irányuljon az autizmus spektrum zavarra, amely világszerte emberek millióit érint. A világnaphoz idén is országszerte programok kapcsolódnak: sok helyen sétákat, futásokat, előadásokat, kerekasztal-beszélgetéseket és kiállításokat szerveznek, az Autisták Országos Szövetsége kezdeményezésére pedig április 2-án este ismét kéken ragyog a Széchenyi lánchíd és a Müpa is.

A korábbi becslések szerint minden 54. gyermek érintett volt, az újabb adatok alapján pedig az autizmus ennél is gyakoribb lehet. Ebben annak is szerepe van, hogy ma pontosabban ismerik fel az autizmust, és egyre árnyaltabban látják a spektrum különböző formáit. Az autizmus nem egyetlen, jól körülhatárolható állapot, hanem egy spektrum. Az érintetteknél eltérő módon jelenik meg a kommunikáció, a társas kapcsolatok alakulása és a viselkedés rugalmassága. Olyan ember is lehet érintett, aki első ránézésre teljesen átlagosan kommunikál, dolgozik vagy tanul, miközben a hétköznapi helyzetek mégis sokkal nagyobb terhelést jelentenek számára.
Az autizmus nem csak az érintettek személyes ügye, mert a mindennapi helyzetekben is folyamatosan jelen van. Megjelenik a boltban, a tömegközlekedésen, az iskolában, a munkahelyen vagy akár egy hivatalban is. A mindennapokat az is nehezítheti, hogy az autista emberek egy része érzékenyebben reagál a hangokra, a fényekre, a szagokra vagy az érintésre. Ami másnak hétköznapi helyzet, az nekik könnyen túlterhelővé válhat. Ezért különösen fontos, hogy azok is ismerjék az autizmust, akik szolgáltatásokban dolgoznak, gyerekekkel foglalkoznak, vagy egyszerűen csak nap mint nap találkoznak autista emberekkel.
Egyetlen konkrét okot a mai napig nem sikerült azonosítani. A kutatások szerint genetikai és környezeti tényezők együtt hatnak az idegrendszer fejlődésére. A szakmai álláspont ma egyértelmű abban, hogy az autizmus idegrendszeri fejlődési sajátosság, nem pedig nevelési hiba vagy családi körülmények következménye. Ami biztos, hogy az autizmus nem a szülők hibája. Sem a nevelési stílus, sem a családi háttér nem okozza. Ezek a korábbi, sok kárt okozó elképzelések mára egyértelműen megdőltek.
Az autizmus élethosszig tartó állapot, de ez nem azt jelenti, hogy ne lenne fejlődés. A megfelelő támogatás, a tanulási lehetőségek, a jól felépített környezet és az elfogadó közeg jelentős változást hozhat az életminőségben. Sok múlik azon, hogy valaki időben kap-e segítséget, és hogy a környezete érti-e, mire van szüksége.
Az egyik leggyakoribb félreértés, hogy minden autista embernek különleges képességei vannak. A valóság ennél jóval árnyaltabb. Előfordulhat kiemelkedő tehetség, de ez korántsem általános. Gyakoribb, hogy a képességek egyenetlenül alakulnak: valaki egyes területeken kimagaslóan teljesít, miközben más helyzetekben komoly nehézségekkel küzd. Az sem igaz, hogy az autizmus egyet jelentene az értelmi fogyatékossággal. Az érintettek között vannak olyanok, akik értelmi sérüléssel élnek, és vannak olyanok is, akik átlagos vagy átlag feletti intelligenciával rendelkeznek. Az autizmus önmagában nem írja le egy ember képességeit, személyiségét vagy életlehetőségeit.
Az is tévhit, hogy az autista emberek ne vágynának kapcsolatokra. Sokkal pontosabb úgy fogalmazni, hogy a kapcsolódás módja lehet más. Van, aki nehezebben értelmezi a társas helyzeteket, a finom jelzéseket vagy a kimondatlan szabályokat, ettől még ugyanúgy igénye lehet közelségre, barátságra, biztonságra és elfogadásra.
Filmek, amelyek segítenek közelebb kerülni az autizmushoz
Ezek az alkotások különböző nézőpontokból mutatják meg, mit jelent autizmussal élni:
Nézz meg egy részletet az Esőember című filmből:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.