Miért van ennyi autizmussal élő gyerek? Meglepő választ adtak a kutatók

Az autizmus spektrumzavar ma már nem számít ritkaságnak. Az Egyesült Államokban körülbelül minden 31. gyereknél diagnosztizálják, világszinten pedig nagyjából minden századik gyerek érintett. A diagnosztikában történt fejlődés, a tudatosság és az orvosi szűrések rengeteget számítanak, akárcsak az újabb és újabb kutatások. Egy nemrég végzett tanulmányban például a tudósok meglepő eredményre jutottak.

A Molecular Biology and Evolution szakfolyóiratban megjelent tanulmány azt állítja, hogy az autizmus kialakulása szorosan összefügghet azzal, hogyan fejlődött az emberi agy.

Az autizmus és az emberi agy különleges kapcsolata

A tudósok szerint az autizmus és a skizofrénia kifejezetten emberi jelenség. Más főemlősöknél csak elvétve fordulnak elő hasonló viselkedésminták, és ezek sem igazán hasonlíthatók az emberi tünetekhez. Ennek az egyik oka, hogy ezek a rendellenességek olyan képességekkel kapcsolódnak össze, mint a beszéd vagy a beszéd megértése, amelyek szinte teljes egészében az ember sajátjai.
A friss kutatás során több emlősfaj agyát vizsgálták, és azt találták, hogy az emberi agy bizonyos idegsejtjei sokkal gyorsabban fejlődtek, mint például a majmoké. Érdekes módon ezzel párhuzamosan jelentős eltérések mutatkoztak azon gének esetében is, amelyek az autizmushoz köthetők. 

Hogy ez miért volt előnyös az őseinknek, azt a kutatók sem tudják pontosan. Feltételezések szerint ezek a genetikai változások lassíthatták a gyerekkorban zajló agyfejlődést, ami több időt adott a tanulásra és a nyelvi képességek kialakulására. A hosszabb érési folyamat így előnyt jelentett az emberi evolúcióban, mert hozzájárult a bonyolultabb gondolkodás kialakulásához. 

Egy másik felvetés szerint a génszabályozás változása finomhangolta az idegsejtek közötti kommunikációt, és ez hozzájárulhatott ahhoz, hogy az ember kiemelkedjen a főemlősök közül.

A pozitív szelekció tehát előnyökkel járt, a mellékhatásaként ugyanakkor megnőtt az autizmusra való hajlam kockázata.

Nem csak a genetika számít

A genetikai háttér csak az egyik tényező, a környezeti hatások is befolyásolhatják, hogyan alakul a gyerekek fejlődése. Ezért a korai felismerés és a megfelelő fejlesztés kulcsfontosságú.

Ezért lehet egyre több autista

Annak következtében, hogy ma már jobban felismerjük a tüneteket, a szakemberek szélesebb spektrumon vizsgálják a gyerekeket, és a társadalmi elfogadás is nagyobb, sokkal hamarabb kiszúrható egy gyerek esetében, ha az autizmus valamely formája jelentkezik nála. Az autizmus nem egyetlen betegség, hanem sokféle formában jelenik meg, az enyhe sajátosságoktól a súlyosabb állapotokig.

Melyek az autizmus tünetei?

Az autizmus tünetei  nagyon változatosak lehetnek, és nem mindenkinél jelennek meg ugyanúgy. Vannak azonban olyan jelek, amelyek már kisgyerekkorban felhívhatják a figyelmet a problémára. A szakértők szerint az alábbi jelek gyanúra adhatnak okot:

• nem érti mások arckifejezését, gesztusait, ezért nem is tud rájuk megfelelően reagálni;
• nem osztja meg az érdeklődését vagy örömét másokkal;
• megszólításra nem reagál;
• hiányzik a szemkontaktus és a gesztusok összehangolása a beszéddel;
• furcsa hangsúly, ritmus vagy hangerő a beszédben;
• ismétlődő mozdulatok a kézzel, karral vagy ujjal;
• tárgyakkal végzett ismétlődő cselekvések;
• nyugtalanság, ha valaki megszakítja a sztereotip tevékenységet.

Serdülőknél inkább a változásokhoz való alkalmazkodás okoz nehézséget. Ragaszkodhatnak a megszokott rutinokhoz, ismétlődő viselkedéseket mutathatnak, és gyakran alakíthatnak ki saját rituálékat. Tanulási nehézségeik is adódhatnak, eltérő mértékben.
Az autizmus spektrumzavar sokszor társul más nehézségekkel is, például figyelemhiányos hiperaktivitás zavarral (ADHD), szorongással vagy depresszióval.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: