

Azt gondoljuk, ha valaki a negyvenes-ötvenes éveire megúszta allergia nélkül, az már biztonságban van, és a szervezete végleg megtanulta, mi barát és mi ellenség. A valóság azonban az, hogy az immunrendszerünk egy dinamikus, folyamatosan alakuló rendszer, amely az életkor előrehaladtával képes váratlan fordulatokat produkálni – olykor sajnos a legrosszabb irányba.

Ahogy az ízületeink vagy a bőrünk rugalmassága változik a korral, úgy az immunrendszerünk is átesik egyfajta öregedési folyamaton. Egyrészt az immunrendszer bizonyos védekező funkciói valóban kopni kezdenek, így a szervezet kevésbé hatékonyan és lassabban küzd meg a külső kórokozókkal, vírusokkal. Másrészt viszont a rendszer kiszámíthatatlanná válik. Olyan anyagokat is ellenségnek kezd érzékelni, amelyeket korábban évtizedekig tökéletesen tolerált. Ez a téves riasztás áll a felnőttkori allergia kialakulásának hátterében: a szervezet egyszer csak úgy dönt, hogy a parlagfű pollene vagy a mogyoró fehérjéje fenyegetést jelent, és gyulladásos válaszreakcióval – orrfolyással, viszketéssel, ödémával – válaszol.
Gyakran megesik, hogy valaki 50 évesen, minden előzmény nélkül válik allergiássá. Ilyenkor általában több tényező szerencsétlen együttállása okozza a tüneteket.
Az emberi szervezet hozzászokik a saját mikrokörnyezetéhez. Költözés egy másik városba, vagy akár csak egy új munkahelyi környezet, ahol más a szellőztető rendszer, teljesen új allergénterhelést jelenthet. Olyan pollenek, gombaspórák vagy ipari szennyeződések érhetik a nyálkahártyát, amelyekkel korábban soha nem találkozott, és ez a hirtelen változás sokkhatásként éri az immunrendszert.
Előfordul, hogy az allergia hosszú évek, sőt évtizedek alatt alakul ki. Az immunrendszer egy darabig tolerálja például a házi kedvenc szőrét vagy a munkahelyi port, de végül elér egy kritikus tömeget, egy láthatatlan küszöböt, ahol a pohár betelik. Ilyenkor a szervezet váratlanul besokall, és onnantól kezdve hevesen védekezni kezd.
Nem szabad alábecsülni a belső kémia szerepét sem. A pubertás, a terhesség, majd később a menopauza olyan jelentős hormonális hullámvölgyekkel jár, amelyek közvetlen hatással vannak az immunválaszokra. A hormonok szintjének drasztikus változása képes előhozni korábban szunnyadó allergiákat, vagy súlyosbíthatja a meglévőket.
Az is gyakori forgatókönyv, hogy valakinek gyerekkorában volt egy enyhe szénanáthája, ami aztán évtizedekre eltűnt, majd az 50-es éveiben sokkal agresszívebb formában tért vissza. Ennek fizikai okai is vannak. Az öregedéssel a nyálkahártyák víztartalma csökken, szárazabbá válnak, így a pollenek és porszemek sokkal könnyebben megtapadnak és irritációt okoznak. Az orrsövény szerkezeti változásai vagy az orrnyálkahártya elvékonyodása miatt a gyulladásos reakciót intenzívebbnek, fájdalmasabbnak érezzük.
Ráadásul az idősebb szervezet regenerációs képessége lassabb. Míg egy húszéves egy éjszaka alatt kihever egy allergiás rohamot, addig egy idősebb szervezetnek ez napokba telhet. A meglévő krónikus alapbetegségek, mint a magas vérnyomás vagy a kezdődő asztma, csak tovább nehezítik a helyzetet, mivel az allergiás gyulladás extra terhet ró a szív- és érrendszerre.

Ha azt tapasztaljuk, hogy felnőttként váratlanul tüsszögni kezdünk, viszket a szemünk vagy bizonyos ételek után emésztési panaszaink vannak, figyeljünk oda testünk jelzéseire és vizsgáltassuk ki magunkat.
A cikk tartalma nem helyettesíti a professzionális orvosi tanácsot, diagnózist vagy kezelést. Mindig kérd ki szakképzett egészségügyi szolgáltatók tanácsát az egészségügyi állapotokkal kapcsolatos kérdéseiddel.
Nézd meg videón, idősebb korban milyen tejtermékeket érdemes fogyasztani:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.