

Akárcsak a többi fánál, ebben az esetben is nagyon fontos a tavaszi lemosó permetezés. A rezes vagy kénes oldattal való kezelés elpusztítja a fatörzsön és az ágakon áttelelő kártevők petéit és a kórokozókat is. A diófa megmentése érdekében rügypattanás előtt végezzük el a műveletet, lehetőleg szélcsendes, csapadékmentes napon. Ugyanakkor nem ez az egyetlen lépés: a megfelelő gondozással, rendszeres ellenőrzéssel és időben elvégzett beavatkozásokkal sokat tehetünk azért, hogy a fa újra egészséges legyen. A Fanny magazin most összeszedte azokat a bevált tippeket, amelyekkel akár még a pusztuló diófába is új életet lehelhetünk.

Egy erős, egészséges fa sokkal jobban ellenáll a kártevőknek, kórokozóknak. Rügyfakadás előtt, vagy közvetlenül utána a fa koronacsurgójába, vagyis a lombkorona szélével egy vonalba juttassunk ki nitrogéntartalmú műtrágyát, érett istállótrágyát vagy komposztot.
A kora tavasz a legjobb időpont madárodúk kihelyezésére, hiszen hamarosan megkezdődik a fészkelési időszak. Az énekesmadarak hasznos szövetségesek a kertben, rengeteg áttelelő rovart és petét esznek le a diófa kérgéről. Az odúk mellett helyezzünk ki nekik vizet, télen pedig érdemes rendszeresen etetni őket.
A dióburok-fúrólegyet senkinek nem kell bemutatni: a rovar a termés zöld burkát támadja meg, ami feketedni kezd, és a dió ehetetlenné válik. A védekezés alapja a rajzás idejének a pontos megfigyelése, ami július elejétől szeptemberig tarthat, attól függően, milyen az időjárás.
Helyezzünk ki sárga ragacsos lapot a lombkorona felső harmadába. Ez nemcsak gyéríti a rovarok számát, de abból, hogy milyen gyorsan telnek be a lapok, láthatóvá válik a rajzás kezdete; ebből tudni fogjuk, mikor kell beavatkozni. Ha kisebb diófánk van, akkor rovarölő permetszerrel tudunk védekezni, de a nagyobbak lombkoronájába nem tudjuk feljuttatni a szert.
A dióburok-fúrólégy lárvái a lehullott dióból a földbe fúrják magukat, és ott telelnek át. Amennyiben a nyár második felében geotextíliát vagy fóliát terítünk a fa alá, megakadályozhatjuk, hogy elérjék a talajt.
A legnagyobb hiba, amit elkövethetünk, ha ősszel a diófa alatt marad a termés. Ezzel ugyanis a fúrólégynek kedvezünk, hiszen a lárvák gyorsan távoznak a burokból. Néhány naponta szedjük össze a terméseket, és semmisítsük meg. Fontos, hogy a komposztálás nem jó ötlet, hiszen innen jövőre újra elterjedhet a fertőzés.
Ma már elérhetőek olyan készítmények, melyen hasznos fonálférgek vannak. Ezeket a fa alatt be kell öntözni, ahol biológiai úton pusztítják le a dióburok-fúrólégy talajban bábozódó lárvát. Ezzel a módszerrel vegyszermentesen tudjuk csökkenteni a kártevők számát.
A dió nemezes gubacsatka kártétele látványos, hiszen a leveleken apró, szemölcsszerű kidudorodások jelennek meg. Bár a fa élettartamát nem rövidíti meg, jelentősen gyengítheti az általános állapotát, ami miatt más kártevők vagy kórokozók nagyobb mértékben betegíthetik meg. Ez ellen a legjobb védekezés a tavaszi lemosó permetezés.
A dió gnomóniás foltossága csapadékos tavaszokon és nyarakon nagy méretű levél- és terméskárosodást okozhat. A leveleken apró, sárgásbarna foltok jelennek meg, a dió idő előtt lehullik, a burok pedig rászárad a csonthéjra. Fertőzés esetén a leveleket meg kell semmisíteni, ez a legjobb védekezés pedig a rezes lemosó permetezés.
Nem csak a dióburok-fúrólégy ellen kell védekezzünk, hanem a hernyók ellen is. Az amerikai fehér medvelepke hernyói akár tarra is rághatják a diófa lombját. Amennyiben fehér, szövetszerű hernyófészkeket látunk a leveleken, azokat azonnal vágjuk le és égessük el, mielőtt a kártevők szétterjednének az egész fán.
A diófa nedvkeringése nagyon intenzív, amennyiben tavasszal metszenénk, a fa „elvérezne”, vagyis legyengülne, és hamar elpusztulna. Ezért kell nyár végén-ősz elején elvégezni a ritkítást, amikor már a télre készülődő növény nedvkeringése lelassul.
Mivel a rovarok nem ismerik a telekhatárokat, a védekezés akkor a leghatékonyabb, ha a környéken mindenki figyel a diófáira. Beszéljünk a szomszédokkal, csapdázzunk együtt, és figyeljünk, hogy mindenki szedje össze a hullott diót ősszel a fa alól, így a számos diófa megmentése már közös feladat lesz.
A diófa ápolása nem egyszeri feladat: tavasszal a leveleket, nyáron a burkot, ősszel pedig a lehullott lombot kell figyelnünk. Ha időben észleljük a bajt, sokkal kisebb beavatkozással és kevesebb növényvédő szerrel is megmenthetjük a fánkat.
Ha érdekel a diófa metszése, ebben a videóban lépésről lépésre megismerheted, mire kell figyelned:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.