2012. 05. 29.
Alvászavar: hitek és tévhitek
Alvászavar, vagy inszomnia
Inszomnia alatt az alvás mennyiségi és/vagy minőségi zavarát értjük, ami a nappali funkciók romlásával jár. Az alvási panaszok klinikai jelentősége az ébrenléti tünetek alapján ítélhető meg, vagyis van-e: nappali fáradtság, rossz közérzet, teljesítményromlás, koncentrációzavar, aluszékonyság, ingerlékenység, testi fájdalmak, félelmek az alvással kapcsolatban.
E mögött számos háttértényező állhat, mint stressz, életmódbeli sajátságok, nem megfelelő cirkadián (napi) ritmus, nem megfelelő alváshigiéne, alvási helyzethez társuló ébresztő hatású gondolatok és ingerek.
Mintegy 25 százalékban -bantesti (vagyis belgyógyászati vagy neurológiai betegség) deríthető ki, ezek kivizsgálása az adott szakterület feladata.
Az alvászavarok felében valamilyen pszichiátriai háttértényező szerepelhet, ezek hangulatzavarok, szorongásos és stresszhez társuló zavarok, szer abúzus, időnként pszichotikus zavarok, pl. skizofrénia.
Az alvászavar okát ill. következményét illetően gyakoriak a túlértékelések, félelmek, amik tovább ronthatják az elalvási képességet, emiatt mielőbb érdemes tisztázni ezeket.
Az életkor előrehaladtávalis változik az alvásszerkezet: az éjszakai alvásmennyiség ugyan csökken, de gyakoribb a nappali szunyókálás. Gyakoribbá válnak az éjszakai megébredések is.
blog