167. oldal - Betegség

A statisztikák szerint a nők mintegy 30 százalékát érinti az a kismedence pangás szindróma, legtöbbször panaszmentesen. A súlyosbodó tünetei gyakran a terhesség után alakulhat ki.

Az egészségtelen életmód az egész szervezetünket, így a veséinket is leterheli. Az elhízás, a dohányzás, a mozgás hiánya közvetve vagy közvetlenül is hozzájárulhat a vesebetegség kialakulásához, amely minden tizedik embert érint Magyarországon. Március 9-én, a Vese Világnapja alkalmából a B. Braun Avitum budapesti dialízisközpontja, közleményben hívja fel a figyelmet az egészségtelen életmód vesékre gyakorolt hatására, és a szűrővizsgálatok fontosságára.

Magyarországon a daganatos betegségek felelősek az összes halálozás negyedéért. A helyzet javításának kulcsa a megfelelő módon és időben elvégzett szűrővizsgálat. A kormány és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal hosszú évek óta elkötelezett a közfinanszírozásból szervezett szűrővizsgálatok hatékonyságának javítása mellett, kiemelten a daganatos betegségek megelőzésének, kockázatának csökkentése érdekében. Ennek újabb állomása a 2016 márciusában indított projekt, amelynek egyik legfontosabb küldetése a vastagbélszűrés országos kiterjesztése az 50-70 éves férfiak és nők csoportjára.

Eddig 13-an kapták el a fertőző betegséget. Két fertőzöttet jelentettek Szegedről, a többi beteg Makón van. A jó hír az, hogy kanyarót csak egyszer lehet elkapni, ha valaki átesett a betegségen, akkor élete végéig védett lesz a betegséggel szemben.

A boltok tele vannakolyan fogkrémekkel, amelyek fehér fogakat kínálnak akár már egy fogmosás után. Vajon használnak-e ezek a termékek, és árthat-e a fogaknak a fogfehérítés?

A régóta ismert lisztérzékenység mellett ma egyre gyakrabban találkozunk a nem-cöliákiás gluténérzékenység elnevezéssel is, amely egy változatos tüneteket okozó, egyre több embert érintő betegséget jelöl. A két kórkép közti eltérést dr. Sárdi Krisztina, a Budai Allergiaközpont belgyógyász, gasztroenterológus orvosa magyarázza el érthetően.

Bár szerencsére egyre jobbak a szívinfarktuson átesettek kilátásai, sokan úgy érzik, az esemény után már csak „lassan, öregesen” élhetnek. Holott dr. Matusovits Andrea, a Kardioközpont sportorvosa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint a rehabilitációba beillesztett mozgásprogram minden téren életfontosságú hatással bír.

Hátfájdalommal szinte minden ember találkozik élete során. De míg az akut sajgás viszonylag hamar elillanhat, a krónikus hátfájás megkeserítheti az életünket. Dr. Arnold Dénes Arnold MsC, a Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialistája azokról a hagyományos és természetes hatóanyag tartalmú készítményekről beszélt, amelyek megszabadíthatnak a kínzó érzéstől.

Az immunológiai folyamatok pontosabb megértéséhez járulhatnak hozzá az MTA-ELTE Immunológiai Kutatócsoport részvételével immár egy évtizede folyó vizsgálatok, amelyek legfontosabb eredményeit a Nature Publishing Group Clinical and Translational Immunology folyóiratában megjelent két közleményben összegezték a kutatók. Az egyik legfontosabb megállapításuk szerint a természetes ellenanyagok képződése nem spontán folyamat, hanem a szervezetben megtalálható saját antigének indítják el.

Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) Referencia Laboratóriuma 2017. március 4-én kanyaró megbetegedést igazolt négy egészségügyi dolgozónál, aki a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ (CSMEK) Makói tagintézményében dolgozik. A betegek védőoltási státusza jelenleg nem ismert.

Sokan úgy gondolják, ha valakinél pajzsmirigybetegséget diagnosztizálnak, akkor a gyógyszeres kezelés mellett a plusz jód bevitele sokat javítana az állapotukon. Pedig vannak olyan zavarok – pl. pajzsmirigygyulladás, autoimmun zavarok-, amikor a jód többet árt, mint használ. Sárga Diána, a Budai Endokrinközpont dietetikusa a jódszegény étrendet ismerteti.

Mielőtt bárki kizárólag a genetikára fogná a magas vérnyomását, fontos tudni, hogy az életmódunkkal jelentősen befolyásolható ez az érték. Dr. Babai László, az Életmód Orvosi Központ orvosa, kiemelt szakmai vezetője szerint az életmódorvoslással nem csak az esetleges fejfájástól szabadulhatunk meg, de jelentősen csökkenthetjük az infarktus kockázatát is.

A prediabetes kapcsán több rövidítéssel is találkozni, és gyakran az ember nem lát a furcsa betűkombinációk mögé. Dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbeteg Központ diabetológusa ezek jelentését ismerteti.

Fém- és fogászati allergia vizsgálata során a pontos diagnózishoz a betegnek négy alkalommal meg kell jelennie a kezelőorvosnál, hogy a szakember a bőrtüneteket, változásokat feljegyezze. Ez első hallásra megterhelőnek tűnhet, ám ha belegondolunk, hogy a vizsgálat alapján megállapított csípő-, vagy térprotézist, fogászati implantátumot egy életen át viselni fogjuk, már nem is tűnik olyan soknak a többszöri leolvasás.

A pubertáskorban kemoterápián átesett fiúknál tartós genetikai módosulás alakulhat ki. Olyan spermium változás léphet fel, amelyet aztán a következő generációnak is átadhatnak. Egy kisméretű amerikai tanulmány ezt először mutatta ki embereknél.

Az endokrinológiai, azaz a hormonrendszerrel kapcsolatos problémák rengeteg panaszt okozhatnak, melyek az esetek többségében igen hétköznapiak. Éppen ezért sokan pl. túlsúly, a hajhullás vagy a csökkent hidegtűrés hátterében nem sejtenek betegséget, pedig ha huzamosabb ideig fennáll bizonyos probléma, az gyakran hormonzavart jelez. Hogy milyen tünetek esetén érdemes endokrinológust felkeresni, azt dr. Bérczy Judittól, a Budai Endokrinközpont holisztikus szemléletű endokrinológus főorvosától tudtuk meg.

Kinek ne lenne ismerős az érzés? Torkunk fáj és ég, nehezünkre esik a nyelés. Tudjuk, hogy gond van, de jó kérdés, hogy mekkora. Antibiotikum nélkül is megoldható? Lássuk a különbséget.

Évek óta késik az államilag szervezett, országos szintű vastagbélrákszűrés, a betegek egy jelentős részénél már előrehaladott, áttétes stádiumban fedezik fel a vastagbélrákot. A Gyógyulj Velünk Egyesület a korai felismerés mellett azért is küzd, hogy a gyógyíthatatlan betegek minden elérhető terápiához hozzáférjenek, ezzel javuljanak az életkilátásaik – hívja fel a figyelmet Kalotay Gábor, a betegszervezet elnöke annak kapcsán, hogy a március világszerte a vastagbélrák elleni küzdelem jegyében telik.

Kinek ne lenne ismerős az érzés? Torkunk fáj és ég, nehezünkre esik a nyelés. Tudjuk, hogy gond van, de jó kérdés, hogy mekkora. Antibiotikum nélkül is megoldható? Lássuk a különbséget.

A lisztérzékenység, vagy cöliákia gyanúja általában különböző gyomor-és bélrendszeri panaszok jelentkezésekor merül fel.

Ha biztosan tudnánk, hogy a következő öt évben nagy eséllyel szív- és érrendszeri megbetegedés, esetleg infarktus lép fel nálunk, valószínűleg kezeltetnénk magunkat, változtatnánk az életmódunkon. Miért várnánk a legrosszabbra? Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont specialistája arról beszélt, kinek szükséges feltétlenül a kardiológiai kivizsgálás.

A ritka betegségek világnapjához kapcsolódó hazai programokat a Debreceni Egyetemen (DE) rendezte meg szombaton a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetsége (RIROSZ).

A rendszeresen elvégzett ön- és szűrővizsgálatok nagymértékben javíthatják a daganatos betegségek gyógyulási esélyeket.

Az első tünetek általában 40 éves kor körül jelennek meg, nőknél jóval gyakrabbak. A scleroderma több szervet is érinthet, általában a kézen, az ujjak hidegben történő elfehéredésére és égő-szorító fájdalmára figyelnek fel a betegek.

A mára már tömegeket érintő betegség, a reflux tünetei a következők: gyomorégés, torokfájás, köhögés, mellkasi szúró érzés.

Az emelkedett homocisztein szint jelentős rizikófaktora elsősorban az artériás, kevésbé a vénás trombózis kialakulásának. Hogy pontosan miként függ össze a nagyobb mennyisége a vérrögökkel, arról prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük.

Országszerte ingyenesen juthat hozzá minden érintett ahhoz a kötethez, amely 224 oldalon foglal össze csaknem minden fontos tudnivalót, ami a vastagbélrákról és a végbélrákról betegként vagy beteget segítő családtagként felmerülhet. 200 kérdésre 200 közérthetően megfogalmazott, részletes választ ad a könyv mindazokról a problémákról, amelyekkel egy daganatos beteg szembesülhet.

Bár kora tavasszal a magyarok 95%-a szenved D-vitamin-hiányban (jelentős részük kritikus mértékben), továbbra is mindössze a lakosság tizede figyel oda a megfelelő pótlásra.Sokan azt gondolják, hogy a napsütés maradéktalanul feltölti a szervezet D-vitamin-készletét, de a szakértők által javasolt napi mennyiség még a nyári időszakban sem fedezhető kizárólag ebben a formában. A pótlás pedig nemcsak felnőttként fontos: a D-vitamin egészen korán, már az élet első 1000 napjában kulcsszerepet játszik a fejlődésben. Súlyos és tartós hiánya gátolja az egészséges csont- és sejtfejlődést, negatívan befolyásolhatja az immunrendszer fejlődését, és növeli a gyermekkori cukorbetegség kialakulásának a kockázatát.

A gyengeség, a szédülés, a lassú vagy felgyorsult szívverés akár szívritmuszavarra is utalhatnak. Dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta ugyanakkor a gyakran tünetmentes betegség korai felismerésének jelentőségére is felhívta a figyelmet.