A magas vérnyomás hátterében ritka betegség is állhat

Az erős szívdobogás-érzést nem csak szívritmuszavar okozhatja, sőt, még csak nem is feltétlenül a szintén gyakori pánik-szindróma áll a háttérben. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont szakorvosa a jóval ritkább Conn-szindrómáról beszélt.

Nem csak szívbetegség és pánik okozhat tüneteket

Amikor valaki erős szívdobogást, mellkasi szorító érzést tapasztal, elsősorban kardiológiai vizsgálaton kell részt vennie, hogy meghatározható legyen az esetleges szervi ok. Ha ilyesmire nem derül fény, a szakemberek elkezdenek a pánikbetegség nyomai után is kutatni, hiszen ez a probléma sokszor akár szívinfarktus-szerű állapotokat is eredményezhet. Gyakori jelenség ugyanis, hogy a mellkasi fájdalom, a szorító érzés, a légszomj – a kardiológiai leletek birtokában - arra engednek következtetni, hogy az érintett személy pánikbeteg, amelynek kezelése a pszichiátria feladata. - Ugyanakkor a kardiológusnak gyanakodnia kell, ha vizsgálatok során fény derül az emelkedettebb vérnyomásra, a látszólag ok nélkül alacsony káliumszintre, illetve izomgyengeségre, székrekedésre panaszkodik a páciens. A nagyon erősen lecsökkent káliumszint ritkán, de pitvarfibrillációs panaszokat, szívdobogásérzést is okozhat – ismerteti dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa. – Az EKG-n látható elváltozások és a vizelési szokások megváltozása is gyanút keltő tünet, ilyenkor elgondolkozhatunk, nem Conn-szindrómáról van-e szó.

Mi is tulajdonképpen a Conn-szindróma?

A klasszikus hypokalaemiás(alacsony káliumszinttel járó) Conn-szindróma előfordulása a hypertóniások körében kevesebb, mint 1 százalék. A normokalaemiás Conn-szindróma, tehát amikor normális a káliumszint, a hypertóniások körében 4-8 százalék, tehátez az egyik leggyakoribb ok a másodlagos magasvérnyomás betegség kialakulásában. Ezen betegség alapja, hogy a mellékvesekéreg az egyik hormonszerű hatóanyagból, az aldoszteronból többet termel a kelleténél. A háttérben többféle indok állhat, például jó- és rosszindulatú daganatok, illetve májzsugor vagy a veséhez vezető verőér szűkülete.

Bizonyos tünetek jelenléte is okot adhat a további vizsgálatokra. Ezek például a fejfájás, a székrekedés, az érzészavar, a fokozott szomjúságérzés és - vizelet kiválasztás, és gyakori a magasabb diasztolés vérnyomásérték.

Milyen vizsgálatok igazolhatják a gyanút?

Elsősorban kardiológushoz kell fordulni, hogy kizárhatóak legyenek az egyéb, szerteágazó szív- és érrendszeri okok. Az alacsony káliumszintre ráadásul a jellegzetes EKG-eltérésekből is lehet következtetni. Vaskó doktor szerint ilyenkor érdemes laboratóriumi vizsgálatokat kérni, amelyekkel ellenőrizhető a káliumszint, a káliumürítés, a nátriumszint, az aldoszteronszint, és a plazma renin-szint. Mivel egyes vizelethajtók és vérnyomáscsökkentő gyógyszerek befolyásolhatják a hormonvizsgálatok eredményét, ezért erről tájékoztatni kell az orvost, aki elrendelheti ezen gyógyszerek ideiglenes elhagyását a vérvétel előtt. Ahhoz, hogy kiderüljön, esetleg daganat okozza-e a panaszokat, szükség lehet radiológiai eljárásokra is, mint a CT, az MRI, vagy a mellékvese érfestéses vizsgálata.

Ha megbizonyosodunk a Conn-szindrómáról és arról, hogy nem daganat állt a háttérben, a probléma nem igényel sebészi beavatkozást. Egyszerű, gyógyszeres kezeléssel normalizálható az aldoszteron termelés, így beállítható a káliumszint is és a vérnyomás is. Amint pedig rendeződik az elektrolitok szintje, megszűnhet a ritmuszavar is. Amennyiben mégis daganatról van szó, a műtét jelenthet megoldást.