A hasi elhízás génje a szívbetegséghez is köthetők?

Összefüggést talált egy tanulmány a szívproblémák kockázata és azon gének között, melyek meghatározzák egy ember alakját „hastájékon” – s noha ok-okozati kapcsolatot nem bízonyítottak, a felfedezés elgondolkodtató. A hasi elhízás veszélyesebb lehet, mint gondoltuk!

Azon gén variánsok, melyek növelik egy ember esélyét arra, hogy „alma” típusú hízás jellemezze, összefüggésbe hozhatók a szívbetegség, valamint a 2-es típusú diabétesz megnövekedett valószínűségével – derítette ki egy nagyszabású tanulmány. Számos korábbi is volt már, amely utalt arra: a méretesebb derékbőség különösen egészségtelen lehet, összehasonlítva az ilyen embereket azokkal, akik a csípő és a comb körül halmoznak fel súlyfelesleget (ez a „körte” típusú hízás).

Az új kutatás azt sugallja, hogy a hason cipelt plusz kilók, vagyis a hasi elhízás nagyobb eséllyel vezet cukor- és szívbetegséghez.

Ezen tanulmánytípusok nem bizonyítottak ok-okozati kapcsolatot – mondta el dr. Kirk Knowlton, a Salt Lake City-beli Intermountain Medical Center Heart Institute szív- és érrendszeri kutatásainak vezetője. Ám tettek vele egy újabb lépést előre.

Lényegesen nagyobb hangsúlyt kapott ugyanis a bizonyíték, miszerint a felesleges hasi zsír önmagában hozzájárul a diabétesz és a szívbetegség kialakulásához. A felfedezést a kutatók a Journal of the American Medical Association szaklapban közölték.

Dr. George Davey Smith, az angliai Bristol Egyetem munkatársa a tanulmányhoz írt hozzászólásában elmondta: e tanulmány szerint a derék-csípő arány befolyásolja a betegségek kimenetelét, s ez függetlennek látszik az illető testtömeg-indexétől.

A felfedezések nem bizonyították, hogy ha fogy a hasi zsírból valaki, akkor az csökkenti a cukor- és a szívbetegség rizikóját – de azt sugallják, hogy valószínűleg így van.

Az említett tanulmányhoz a Bostoni Harvard Egyetem és a Massachusettsi Általános Kórház kutatói 48 génvariánsra koncentráltak, melyeket már korábban is összefüggésbe hoztak a derék- és csípő aránnyal. Ezekből fejlesztették ki a genetikai „kockázati pontszámot”. Majd ráillesztették ezeket több mint 400 ezer felnőttre, akik számos korábbi egészségügyi tanulmányban részt vettek.

Hogy kizárják a hasi zsír szerepét, a genetikai kockázati pontszámot az emberek testtömeg-indexéhez igazították – ami a testsúlyt a magassággal veti össze. A végén – mint a tanulmány kiderített – számított a derékbőség. A genetikai pontszámokon alapulva, minden strandard eltérés (deviáció) a derék- és csípő arányban emelte a szívbetegség esélyét, 46 százalékkal. A 2-es típusú diabéteszé 77 százalékkal növekedett.

A méretes derékon túl a genetikai hajlammal rendelkezőknél nagyobb volt a valószínűsége a magas vércukorszintnek, magas vérnyomásnak és triglicerid-szintnek – ezek közül minden a cukorbetegség és a szívbetegség rizikófaktorának számít.

S mindez valóban erős bizonyítéknak tűnik arra, hogy a felesleges hasi zsír közvetlenül járul hozzá a diabéteszhez és a szívproblémákhoz – fejtette ki Connor Emdin, a Mass General's Center for Genomic Medicine munkatársa. Azt feltételezhetjük, hogy a „hibás” génvariációval rendelkezők először hasi elhízást tapasztalnak, s utána ez növeli a két betegség kockázatát. Ugyanakkor Emdin is hozzátette, hogy a felfedezések ezt nem bizonyítják határozottan.

„Lehetséges azonban – mondta-, hogy a gének, melyek hozzájárulnak a hasi elhízáshoz, a diabétesz és a szívbetegség kialakulását is támogatják, más mechanizmusokon át.”

Abban mindenki egyetért, hogy a hasi zsír elkerülése segítheti e két komoly betegség megelőzését. Még ha a gének hajlamosabbá is tesznek valakit a hasi hízásra, ez nem jelenti azt, hogy feltétlenül ez a sorsa. A diéta, a testmozgás és az egészséges életmód mindig sokat jelent.