Szakértő étrend cukorbetegség esetén

Előtérben a fehérje, zsír és a kulcsfontosságú tápanyagok

Az életmódváltás igen fontos szerepet tölt be cukorbetegség esetén abban, hogy a diabéteszt a páciens kontrollálni tudja. A stabil vércukorszint érdekében nemcsak a testmozgás javasolt, hanem a megfelelő étrend is. Mit javasolnak szakértők az új esztendőben?

Ha diabétesszel küzdünk, a helyes táplálkozás az egyik leglényegesebb dolog a vércukorszint ellenőrzés alatt tartásához. Cukorbetegség esetén a rendszeres testmozgás és az egészséges étrend egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy jó legyen a közérzetünk.Legyen a hangsúly azon élelmiszerek fogyasztásán, amelyek szénhidrátot, zsírt, fehérjét tartalmaznak energiaforrásként, s egyéb, értékes vitaminokat és ásványi anyagokat.

Mindegyiknek más hatása van ugyanis a vércukorszintre. Amikor tehát megtervezünk cukorbetegségre egy megfelelő étrendet, fontos ellenőrizni a kalóriatartalmat és azt, hogy ez a diéta tartalmaz-e optimális mennyiségben tápanyagot, rostot és alacsony-e a glikémiás indexe.

Az egészséges 2018-as évért dr. V. Mohan, a Dr. Mohan Diabétesz Specialista Központ vezetője, valamint dr. Pradeep Gadge diabetológus az alábbiakat javasolja.

1.Kalóriák: a kalória juttat az ételből energiához, az inzulin segítségével. Hogy mennyi kalóriára van szükségünk, az azonban függ a napi aktivitásunktól – sokat mozgunk-e, vagy keveset -, függ a korunktól, nemünktől, táplálkozási és fizikai sajátosságainktól, s általában a páciens ideális testsúlya alapján kalkulálják ki. Cukorbetegség esetén a kalóriabevitelt orvosunk és dietetikusunk tervezi meg, de mindig figyelni kell a kalóriabevitelre.

2.Finomított szénhidrátok – komplex szénhidrátok: a cukros ételek (cukor, édességek, dzsem, stb.), a finomított vagy feldolgozott szénhidrátok gyorsan emelik a vér glükóz-szintjét, míg a komplex szénhidrátok a zöldségekben és a teljes kiőrlésű gabonában csak fokozatosan teszik ezt. A teljes kiőrlésű gabonának, a gyümölcsöknek és a zöldségeknek alacsony a glikémiás indexe. A finomított ételeknek viszont magas – vagyis utóbbiak gyors és hirtelen emelkedést okoznak a glikémiás indexben.

Ha a szervezet nem használja ezt a vércukrot, zsírként tárolja. A természetesen előforduló szénhidrátok – melyek a teljes kiőrlésű gabonákban, zöldségekben és gyümölcsökben találhatók meg – azonban vitaminokat, ásványi anyagokat, rostot biztosítanak. Ráadásul kevesebb bennük a kalória, mint a hozzáadott cukrot tartalmazó ételekben.

3.Rostok: az élelmezési rost is szénhidrát-forrás. A rost megtalálható növényi alapú élelmiszerekben, így például gyümölcsökben, zöldségekben, hüvelyesekben, babban, barna rizsben, teljes kiőrlésű kenyérben és gabonafélékben. A rostot nem úgy emésztjük meg és nem is úgy szívódik fel, mint más keményítők, s kisebb hatása van a növekvő vércukorszintre. Csökkenti a koleszterin-, a triglicerid-szintet és az LDL-koleszterin szintjét. Naponta 20-35 gramm rostot ajánlott fogyasztani cukorbetegség esetén.

4.Fehérje: a fehérje fontos szerepet játszik szervezetünkben, testtömegünk egyötödét teszi ki. Nem vegetáriánusok számára a javasolt választások fehérjéből a tojás fehérje, hal, sovány csirkehús – mértékkel. A magas fehérjebevitel állati forrásból inkább kerülendő. A vegetáriánusoknak a szója, hüvelyesek, csicseriborsó, channa, rajma, mungóbab javasolt, valamint alacsony zsírtartalmú tej és tejtermékek fogyasztása étrendjükben.

5.Zsírok: a zsírforrások származhatnak látható zsírokból, ilyen például a vaj, ghee, növényi olaj, vanaspati, vagy láthatatlan zsírokból, így tojásból, húsból, dióból, olajos magvakból. Zsírok és olajos anyagok a főző olaj, krém, vaj és majonéz, nem emeli a vér glükóz szintjét. Lassítja viszont a gyomor ürülését, és növeli annak gyorsaságát, ahogyan a vér glükóz szintje emelkedik egy kevert étel után. De kalóriával és koleszterinnel sajnos „megdobja” a szervezetünket.

A zsír fontos része étrendünknek, de jó tudni, hogy koncentrált kalória-forrás. Minden gramm zsírban 9 kalória van, kétszer annyi, mint a fehérjében vagy a szénhidrátokban.Az egészséges étrend és a gyakori fizikai aktivitás csökkenti az ún. glikált hemoglobin-értéket (HbA1c), 0,5-0,2 százalékkal, mely egyenlő mértékű a manapság kereskedelemben kapható, legerősebb antidiabetikus gyógyszerek hatásával.