

A trópusi és szubtrópusi tájakra tervezett utazások során a legtöbben a maláriától vagy a dengue-láztól tartanak, pedig létezik egy sokkal alattomosabb, és ijesztő elváltozásokat okozó betegség: a nyirokfilariázis, vagy ahogy a köznyelvben nevezik, az elefántkór. Bár a hazai rendelőkben elvétve találkozni vele, a külföldi utazások miatt egyre fontosabb, hogy megértsük, hogyan terjed ez a fertőzés.

Az elefántkór fertőzést (Filariasis lymphaticus) bizonyos szúnyogfajok terjesztik, amelyek vérszívás közben juttatják be a parányi fonálférgek lárváit az emberi szervezetbe. Ezek a lárvák aztán a nyirokerekbe vándorolnak, ott fészkelnek be, majd kifejlett, akár több centiméteres férgekké növekednek. A nyirokcsomókban csoportosulva akár 6–8 évig is képesek életben maradni.
A férgek jelenléte miatt a nyirokerek fala krónikusan begyullad, ami végül az erek elzáródásához vezet. Mivel a nyirokrendszer dolga a szövetek közötti folyadék elszállítása, az elzáródás miatt ez a folyadék bent reked a szövetekben, és tartós nyirokpangást, azaz duzzanatot okoz. Ez leggyakrabban az alsó végtagokat, a lábakat érinti. Ha a nyirokpangás éveken át kezeletlen marad, a bőr és az alatta lévő szövetek burjánzásnak indulnak, elveszítik a rugalmasságukat, és a különböző fertőzések miatt teljesen megkeményednek, megvastagodnak. Ez a folyamat vezet végül ahhoz a súlyos állapothoz, amikor a végtagok formája már az elefántok lábára emlékeztet.
A betegség legveszélyesebb tulajdonsága, hogy a fertőzöttek többsége évekig teljesen tünetmentes, miközben a nyirokrendszer belül már károsodik. Ha olyan trópusi területen jártál, ahol sok a szúnyog, a korai szakaszban jelentkező, visszatérő láz, a nyirokcsomók duzzanata vagy a lábak indokolatlan feszülése, nehézsége intő jel kell, hogy legyen.
A diagnózis felállításához infektológiai vizsgálatra van szükség, ahol speciális vérvételi tesztekkel mutatják ki a paraziták jelenlétét. Ha időben kiderül a baj, a kezelés nagyon hatékony: célzott féreghajtó gyógyszerekkel a testben lévő paraziták teljesen elpuszíthatók. A már kialakult, nagyobb duzzanatoknál a cél a folyamat lassítása és a tünetek enyhítése. A speciális gyógytorna, a nyirokmasszázs, a kompressziós fáslizás és a rendkívül szigorú higiénia is a kezelés része. A sérült keringésű, száraz bőrön ugyanis a legkisebb repedés is súlyos bakteriális fertőzésekhez vezethet, ami tovább rontja a nyirokerek állapotát.

Mivel az elefántkór ellen jelenleg nincs védőoltás, a védekezés egyetlen módja az, ha megelőzzük a szúnyogcsípéseket. Trópusi utazások alatt mindig használj erős, kifejezetten trópusi viszonyokra tervezett szúnyogriasztó szereket, különösen az esti és éjszakai órákban, amikor a fertőzést hordozó vérszívók a legaktívabbak. A ruházat megválasztása is sokat számít. A zárt, világos színű ruhák és a sűrű szövésű szúnyoghálók jelentősen csökkentik a csípések esélyét. Az elefántkór ma már sikeresen megelőzhető és kezelhető, ha komolyan vesszük az utazási egészségügyi tanácsokat, és gyanús tünetek esetén azonnal orvoshoz fordulunk.
Nézd meg videón Szlávik János előadását a trópusi betegségekről:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.