Dengue-láz és malária Magyarországon: újabb ijesztő adatok láttak napvilágot a trópusi betegségek kapcsán

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ jelentése szerint egy 49 éves nő maláriával tért haza Afrikából, ahol Ugandában és Ruandában járt. Ez az eset jól mutatja: a trópusi betegségek nem maradnak a trópusokon, könnyen átkerülnek Európába is, így a malária Magyarországon is felütheti a fejét.

Malária Magyarországon: nem csak a trópusokon fertőzhet a betegség

A malária egy parazita eredetű betegség, amely szúnyogcsípéssel terjed. Fő tünetei közé tartozik:

• magas, hullámzó láz;

• hidegrázás;

• fejfájás;

• izomfájdalmak;

• kimerültség.

Súlyos esetekben szövődményként akár máj- és veseelégtelenség, kóma is kialakulhat, de halállal is végződhet a betegség. Magyarországon egyelőre csak külföldről eredeztethető esetek fordulnak elő. Malária ellen jelenleg nem létezik széles körben használt védőoltás, viszont megelőző gyógyszeres kezelés (kemoprofilaxis) elérhető. Ezt az utazás előtt, célországtól függően írhatja fel az orvos.

Nem csak az utazókra veszélyes

Bár Európában az 1970-es évekre sikerült visszaszorítani a maláriát, az utóbbi években ismét előfordultak olyan esetek, hogy fertőzött szúnyogok repülőgépeken vagy csomagokkal érkeztek a kontinensre. Ezt a jelenséget hívják „bőröndmaláriának” vagy „reptéri maláriának”.

A legtöbb ilyen esetet nagy nemzetközi repülőterek közelében észlelték, főként Franciaországban, Belgiumban és Németországban. A betegség halálos kimenetelű is lehet, különösen idősebb vagy legyengült immunrendszerű betegeknél.

Dengue-láz, a csonttörő

Nem mindennapi fertőzést azonosítottak nemrég egy 52 éves Fejér vármegyei nőnél, aki Indonéziából tért haza. Az utazás után rosszullét jelentkezett nála, majd az orvosi vizsgálatok során dengue-vírust mutattak ki a szervezetében. A dengue-láz jelenleg több mint 100 országban van jelen, és a malária után a második leggyakoribb szúnyogok által terjesztett betegség. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a fertőzöttek száma évről évre nő, különösen a globális felmelegedés és a szúnyogpopulációk terjedése miatt. A dengue-láz –más néven „csonttörő láz” – nevét arról kapta, hogy egyes esetekben olyan erős izom- és ízületi fájdalmat okoz, mintha eltörtek volna a csontjaink. A vírus emberről emberre nem terjed, a szúnyog a csípésével viszi át a fertőzést. Tünetei az influenzához hasonlók, és a fertőzés után általában 4-7 nappal jelentkeznek.

Jellemző tünetek:

• láz,

• fejfájás,

• izom- és ízületi fájdalmak,

• émelygés, hányás,

• duzzadt nyirokcsomók,

• kiütések,

• vérzések,

• fáradtság.

A leghatékonyabb védekezés a szúnyogcsípések elkerülése. Ha trópusi vagy szubtrópusi térségbe utazunk, érdemes rovarriasztó szert használni, éjszakára szúnyoghálót felszerelni, és lehetőleg hosszú ujjú, testet fedő ruházatot viselni – főleg naplemente körül és éjszaka, amikor a legtöbb szúnyog aktív.

A dengue-láz ellen fejlesztettek ki védőoltást, de jelenleg csak azok számára ajánlott, akik már korábban átestek a betegségen, és olyan területen élnek, ahol a fertőzés előfordul. Az oltás 9–45 év közöttiek számára érhető el.

Szúnyogok és a klímaváltozás

A klímaváltozás miatt már nemcsak a trópusokon szaporodnak az eredetileg ott őshonos szúnyogok, hanem egyre inkább alkalmazkodnak a mérsékelt égövhöz is – köztük Magyarország éghajlatához.

Az Aedes fajok például már kiválóan megélnek városi környezetben is, ahol elég egy eldugult ereszcsatorna vagy egy vízben álló virágalátét, és máris kész a tenyészhely.

A WHO és az Európai Betegségmegelőzési Központ (ECDC) szerint a szúnyogok által terjesztett betegségek terjedése Európában egyre valószínűbb, és az előrejelzések szerint az éghajlatváltozás hatására akár meg is duplázódhat azok száma, akik az évszázad végére elkaphatják a fentebb részletezett fertőzéseket.

A hátsó kerted lehet a szúnyogparadicsom

Talán nem is gondolnád, de a szúnyogok számára egy eldugott virágcserép alatti víz, kerti vödör, fedetlen esővizes hordó vagy eltömődött ereszcsatorna tökéletes bölcső a lárváknak. Az inváziós fajok ráadásul jól viselik a szárazságot, a hőséget, és sokszor napközben csípnek, nem csak estefelé, mint a klasszikus szúnyogok. Ezért a védekezés nem egyéni, hanem közösségi felelősség is. Egyetlen elhanyagolt kert elegendő ahhoz, hogy több ezer szúnyog kifejlődésének adjon helyet.

Így védekezz okosan a trópusi betegségek ellen:

Nem kell pánikba esni, de egy kis tudatossággal sok kellemetlenséget elkerülhetsz:

• utazás előtt tájékozódj: nézd meg, hogy a célországban előfordul-e malária vagy dengue-láz;

• használj rovarriasztót és viselj hosszú ujjú ruhát;

• malária veszély esetén kérd ki orvos tanácsát a megelőző gyógyszeres kezelésről;

• itthon is figyelj a szúnyogmentes környezetre: ne hagyj pangó vizet a kertben, erkélyen;

• hazatérés után figyeld a tüneteket: ha trópusi országban jártál és lázad, kiütésed, izomfájdalmad jelentkezik, azonnal keresd fel a háziorvosod.

Ezek is érdekelhetnek: