Alvás Világnapja: ilyen súlyos betegségeket okoz a tartós alváshiány

• Az Alvás Világnapja jó alkalom arra, hogy komolyabban vegyük a pihenést.
• Az alváshiány összefüggésbe hozható számos betegséggel.
• A kevés alvás a koncentrációt, a memóriát, az immunrendszert és a hormonális egyensúlyt is kedvezőtlenül érintheti. 

Az évtizedek óta zajló kutatások ellenére még mindig nem tudjuk biztosan, miért van szüksége a testünknek alvásra. Az viszont biztos, hogy az alváshiány súlyos hatással van az egészségünkre, és alapvetően befolyásolja a testi és lelki folyamatokat. 

Az alváshiány hatása a szervezetünkre

Idén március 13-án tartják az Alvás Világnapját, amely arra emlékeztet, hogy a kevés pihenés és az alváshiány hosszabb távon nyomot hagyhat a szervezetünkben, és több betegség kockázatát is növelheti. Az alvászavar ma már az egyik leggyakoribb civilizációs probléma. A fejlett országokban a lakosság jelentős részét érinti, és a hazai adatok szerint Magyarországon a helyzet még kedvezőtlenebb lehet. Az is jól látszik, hogy a nők körében jóval gyakoribb ez a gond, nagyjából kétszer annyian küzdenek vele, mint a férfiak. Az Alvás Világnapja alkalmából nézzük át a tartós alváshiány legfontosabb következményeit.

1. Magas vérnyomás, szív- és érrendszeri gondok

A kevés alvás egyik legismertebb következménye, hogy kedvezőtlenül hathat a vérnyomásra. Alvás közben a pulzus és a vérnyomás természetes módon alacsonyabb lesz, ez tehermentesíti a szívet és az ereket. Ha ez a pihenőidő rendszeresen elmarad, a keringési rendszer nagyobb terhelés alatt maradhat. Ez hosszabb távon hozzájárul a magas vérnyomás kialakulásához, és emelheti a szívbetegség, a szívinfarktus és a stroke kockázatát is. Különösen akkor lehet ez gond, ha a kevés alvás mellé stressz, mozgáshiány vagy túlsúly is társul. 

2. Elhízás és 2-es típusú cukorbetegség

A kialvatlanság az étvágyat és az anyagcserét is könnyen kibillentheti. Ilyenkor sokan jobban kívánják a cukros, szénhidrátban gazdag ételeket, közben pedig kevesebb energia marad a mozgásra. Ez a kettő együtt már önmagában is kedvez a súlygyarapodásnak. Emellett a kevés alvás megzavarhatja a glükóz feldolgozását és az inzulinnal kapcsolatos folyamatokat is, ezért a 2-es típusú cukorbetegség kockázatával is összefüggésbe hozzák. A tartósan rövid alvás tehát része lehet annak a folyamatnak, amely végül anyagcsereproblémákhoz vezet. 

3. Depresszió, szorongás és lelki kimerültség

Az alvás és a lelkiállapot között nagyon szoros kapcsolat van. Már néhány rosszabb éjszaka után is érezhető, hogy az ember türelmetlenebb, feszültebb, nehezebben kezeli a hétköznapi stresszt. Ha ez tartóssá válik, az a hangulatra is rányomja a bélyegét. A kevés alvást a depresszióval, a szorongással és az általános mentális megterheltséggel is összefüggésbe hozzák. Ráadásul egy idő után ez egy ördögi körbe fordul, mert a lelki terhelés rontja az alvást, a rossz alvás pedig tovább fokozhatja a feszültséget. Krónikus álmatlanságnál még súlyosabb pszichés következmények is megjelenhetnek. 

3. Gyengébb immunrendszer és gyakoribb fertőzések

Az immunrendszernek is szüksége van pihenésre. Alvás közben a szervezetben olyan folyamatok is zajlanak, amelyek segítik a védekezőképességet. Ha valaki tartósan keveset alszik, fogékonyabbá válhat a fertőzésekre, hosszabb lehet a gyógyulási ideje. Ezt a hatást sokszor úgy vesszük észre, hogy gyakrabban vagyunk betegek és tovább elhúzódik egy-egy betegség. 

4. Romló koncentráció, memória és nagyobb baleseti kockázat

A kevés alvás az agy teljesítményére is kihat. Nehezebb összpontosítani, romolhat a reakcióidő, többet hibázunk, és az emlékezetünk sem olyan pontos, mint kipihenten. Ez nemcsak kellemetlen, de veszélyes is lehet. Kialvatlanul rosszabb döntéseket hozhatunk, könnyebben hibázunk vezetés közben vagy a munkában, és a sérülések esélye is nőhet. A memória szempontjából is rendkívül fontos az alvás, mert az agy ilyenkor rögzíti és rendezi a nap közben szerzett információkat. 

5. Hormonális egyensúly és termékenység

Erről kevesebb szó esik, pedig a tartós kialvatlanság a hormonháztartásra is hatással lehet. Az alvás szorosan összefügg a biológiai ritmussal, ez pedig a reproduktív hormonok szabályozásában is szerepet kap. Emiatt a kevés pihenés a libidót is visszavetheti és a termékenységet is kedvezőtlenül érintheti. Tehát összetett folyamatról van szó: az alvás hiánya nem egyetlen szervet terhel, hanem az egész szervezet egyensúlyát bontja meg. 

6. A demencia kockázata is megnő

A rossz alvás és a kognitív hanyatlás kapcsolata az utóbbi évek egyik legtöbbet vizsgált területe. A kutatások alapján az alvásnak szerepe lehet abban, hogy az agy megszabaduljon bizonyos salakanyagoktól. Ha ez tartósan sérül, az hosszabb távon kedvezhet azoknak a folyamatoknak, amelyek a demenciával és az Alzheimer-kórral hozhatók összefüggésbe. Erről még ma is sok a nyitott kérdés, de az már látszik a kutatásokból, hogy a megfelelő pihenés az agy egészsége szempontjából is fontosabb, mint korábban gondoltuk. 

Az előzőekből láthatjuk, hogy az alvás nem olyasvalami, amit büntetlenül hosszú ideig a háttérbe lehet szorítani. Az alváshiány nemcsak másnapi fáradtságot okozhat, hanem megterhelheti a szervezetet, sőt betegségek kialakulásához vezethet.

Miért alszunk? Az alvás tudománya, amit mindenki­nek tudnia kell:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: