

Magyarország rendkívül gazdag olyan építészeti emlékekben, amelyek szorosan kapcsolódnak a vidéki élethez és a borkészítés tradícióihoz. A domboldalakba vájt, sokszor évszázados présházak és a föld alatti járatok ma már nemcsak a gazdáknak jelentenek büszkeséget, hanem a turistáknak is vonzó célpontot nyújtanak. Ezek a borospincék és a köréjük épült mikroközösségek megőrizték a régi idők hangulatát, a látogatásuk pedig kiváló hétvégi programot kínál.

Az alábbiakban öt olyan különleges hazai helyszínt mutatunk be, amelyeket felétlenül érdemes felkeresni, akár családdal, vagy barátokkal is.
A világörökségi védettséget élvező hercegkúti építmények zsinórban, három utcát alkotva sorakoznak a Gombos-hegy oldalában, a Tokaj-Hegyalján. A jellegzetes, háromszög alakú kőbejáratok mögött 10–40 méter mély, egy- vagy kétágú járatok húzódnak a föld alatt, amelyek már a XVIII. század végi katonai térképeken is szerepeltek. A macskaköves utcák felett egy kálvária fut, amelynek tetejéről pazar kilátás nyílik a környező vidékre.

A Mecsek déli lejtőin – amely önmagában is izgalmas kirándulós úti cél – elterülő löszös, agyagos talaj kiváló alapot biztosít az itteni szőlőtermesztéshez, amelynek már több mint 300 éves múltja van a faluban. A baranyai sváb településen öt nagyobb pincesort alakítottak ki az idők során, név szerint a Trieb, a Schlawaker Grund, a Czehmanns Grund, a Linkhool és a Rékavölgyi sorokat. A környék 70 hektáros ültetvényeiről származó termés ma is tölgyfa- és acélhordókban érik a helyi gazdák keze alatt.

Vas vármegye egyik legkülönlegesebb pontja a Cákon található épületegyüttes, amely ma szabadtéri néprajzi múzeumként működik. A védett műemlékké nyilvánított kilenc pincéből álló cáki pincesor nagy része a XIX. század elején készült, alapanyagukként pedig tölgy- és gesztenyefa gerendákat használtak a hajdani mesterek. Az ide látogatók a hangulatos sétán túl régi szőlészeti és borászati eszközöket, köztük muzeális értékű préseket, valamint egy kádárkiállítást is megtekinthetnek.

A Budapesttől délre fekvő Öreghegyen található száz présház látványa visszarepíti az utazót az időben, hiszen a terület hűen őrzi a középkori népi építészet nyomait. A hagyomány szerint a XIII. században letelepedett francia premontrei szerzetesek honosították meg itt a szőlőkultúrát. A műemléki övezet legfőbb jellegzetességei a nyeregtetős, náddal fedett épületek, amelyek közül a legidősebbek már a háromszázadik évüket is betöltötték.

A Győr-Moson-Sopron vármegyei Nyúl község felett húzódik Európa egyik legnagyobb, homokkőben létrejött természetes szurdokvölgye, amelyet Szurdik néven ismernek a helyiek. A meredek falakba az emberek évszázadokkal ezelőtt mély járatokat, úgynevezett likpincéket vájtak, amelyek különleges klímájuk miatt kiválóan alkalmasak a bor tárolására. Manapság a több mint 600 méter hosszú, lenyűgöző természeti képződmény mentén a régi üregek mellett már modern, épített pincékben is várják a borkóstolásra érkező vendégeket.

Nézd meg a videót a hercegkúti pincesorról:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.