

Az étrend-kiegészítők piaca az elmúlt évtizedekben hatalmasra nőtt, és sokan szednek párhuzamosan gyógyszert és valamilyen kiegészítőt – anélkül, hogy tudnának az esetleges kölcsönhatásokról. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb és leggyakoribb kölcsönhatásokat, amelyek a különféle táplálékkiegészítők miatt felléphetnek gyógyszerszedés esetén.

A gyógyszer és táplálékkiegészítő közötti kölcsönhatás kétféle módon érvényesülhet leggyakrabban. Az első a farmakokinetikai kölcsönhatás: az étrend-kiegészítő befolyásolja, hogyan szívódik fel, bomlik le vagy ürül ki a gyógyszer a szervezetből. Ha a felszívódás csökken, a gyógyszer hatása gyengébb lesz – ha a lebontás gátolt, a gyógyszer szintje veszélyesen megemelkedhet a vérben.
A második típus a farmakodinamikai kölcsönhatás: az étrend-kiegészítő és a gyógyszer azonos vagy ellentétes irányban hat a szervezetre, ezáltal erősítve vagy gyengítve egymást. Egy vérhígító és egy véralvadásgátló hatású étrend-kiegészítő együtt szedve például fokozhatja a vérzés kockázatát – még akkor is, ha mindkettő külön-külön biztonságos dózisban van jelen.
A kölcsönhatások azért különösen veszélyesek, mert a tünetek sokszor nem egyértelműek: a gyógyszer hatástalansága, a mellékhatások erősödése vagy egészen új tünetek megjelenése mind összefügghet egy kölcsönhatással – de önmagában nem árulja el az okát. Ezért különösen fontos, hogy minden orvosi viziten a beteg megemlítse az összes szedett étrend-kiegészítőt is.
Az orbáncfű – Hypericum perforatum – az egyik legjobban dokumentált és legtöbbet kutatott kölcsönhatást okozó növényi készítmény. Hatóanyagai a máj és a bél CYP3A4 nevű enzimrendszerét aktiválják, amely számos gyógyszer lebontásáért felelős. Az orbáncfű szedése felgyorsítja e gyógyszerek lebontását, ezáltal csökkenti vérszintjüket és gyengíti hatásukat.
Az orbáncfűvel igazolt kölcsönhatást mutató gyógyszerek között szerepelnek a fogamzásgátló tabletták – amelyek hatékonysága csökkenhet nem kívánt terhességet okozva –, a vérhígítók, az antidepresszánsok, a HIV-kezelésben alkalmazott gyógyszerek, az immunszuppresszánsok és egyes szívgyógyszerek. Az orbáncfű ezekkel a gyógyszerekkel együtt nem szedendő – és ez a tilalom az orvos általi jóváhagyás nélkül nem megkerülhető.
A grapefruit – és kisebb mértékben a pomelo és a Sevilla-narancs – szintén gátolja a CYP3A4 enzimet, de ezúttal az ellenkező irányban: lassítja a gyógyszer lebontását, ezáltal megemeli annak szintjét a vérben. Ez egyes sztatinok esetén izomkárosodást, egyes vérnyomáscsökkentők esetén vérnyomásesést, egyes szívgyógyszerek esetén szívritmuszavart okozhat. A grapefruitlevet érdemes teljesen kerülni, ha az érintett rendszeresen szed bármilyen gyógyszert – és ezt az orvossal egyeztetni.
A vérhígítók – különösen a warfarin – az egyik legérzékenyebb gyógyszercsoport a kölcsönhatások szempontjából. Számos étrend-kiegészítő fokozza a véralvadásgátló hatást, ezáltal növeli a vérzés kockázatát: ide tartozik az omega-3 zsírsav nagy dózisban, az E-vitamin, a fokhagyma-kivonat, a ginko biloba, a gyömbér és az orbáncfű. Ezek önmagukban ártalmatlannak tűnnek, de warfarinnal együtt komoly vérzési szövődményt okozhatnak.
Más étrend-kiegészítők csökkenthetik a vérhígító hatást: a K-vitamint nagy mennyiségben tartalmazó készítmények – például egyes zöldségkivonatok – gyengíthetik a warfarin hatékonyságát, ami emeli a trombózis kialakulásának kockázatát. A K-vitamin bevitelének hirtelen megváltozása – akár étrend-kiegészítő, akár étkezési szokásváltozás révén – indokolttá teheti az INR – a véralvadási érték – rendszeres ellenőrzését.
Warfarint szedő betegeknek különösen ajánlott minden új étrend-kiegészítő bevezetése előtt egyeztetni a kezelőorvossal, és rendszeresen ellenőriztetni az INR-értéket. Ez nem csupán ajánlás, hanem életbevágó fontosságú biztonsági szabály.
Nem csak a növényi kivonatok okozhatnak kölcsönhatást – az ásványi anyagok és vitaminok szintén befolyásolhatják egyes gyógyszerek felszívódását. A kalcium, a vas, a magnézium és a cink kelátképzők: megkötik egyes gyógyszerek hatóanyagait, és akadályozzák azok felszívódását a bélből. Ez különösen a pajzsmirigyhormot – levotiroxint –, a chinolonos antibiotikumokat és a biszfoszfonátokat – csontritkulás kezelésére alkalmazott gyógyszereket – érinti.
A levotiroxint legalább négy órával a kalcium- vagy vaskészítmény előtt kell bevenni – különben a hormon felszívódása akár 40 százalékkal is csökkenhet, és a pajzsmirigy-alulműködés kezelése nem lesz hatékony. Hasonló szabály érvényes a chinolonos antibiotikumokra is: vas, kalcium vagy magnézium együtt szedve lényegesen csökkenti azok hatékonyságát, ami fertőzés esetén komoly következményekkel járhat.
A D-vitamin és a kalcium együttes nagy dózisú szedése egyes szívgyógyszerekkel – például digoxinnal – szintén veszélyes lehet: a megemelt kalciumszint fokozza a digoxin toxicitásának, vagyis mérgező képességének kockázatát. Ezért az étrend-kiegészítők adagjának meghatározásakor mindig figyelembe kell venni a fennálló gyógyszeres kezelést, illetve egyeztetni kell az orvossal és gyógyszerésszel.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.