Lassan széleebb körben is elérhető lesz egy űrutazás?

Elképesztő: hamarosan ilyen üvegvárosokban élhetünk a Holdon

PUBLIKÁLÁS: 2026. március 24. 22:15

A Hold meghódítása új szakaszába lépett, ahol a kutatók már a tartós kinttartózkodás technikai feltételeit tervezik. Tudj meg mindent a holdi üvegvárosokról, amelyek új korszakot nyitnak, ahol az űrutazás biztonságosabb és fenntarthatóbb lesz.

Oroszi Rita

A szerző cikkei

Az emberiség évtizedek óta álmodozik arról, hogy kolonizálja a környező égitesteket, de az űrutazás logisztikai akadályai eddig leküzdhetetlennek tűntek. A legnagyobb kihívást az építőanyagok szállítása jelenti: minden egyes kilogramm felszerelése, amit a Földről kell feljuttatni, vagyonokba kerül.

Az űrutazás lehetősége a holdpor felhasználhatóságán múlik? — Vajon a holdpor fogja forradalmasítani az űrutazás fejlődését?
Fotó: Wirestock Collection / shutterstock

Helyi alapanyag: a holdporból (regolit) mikrohullámú technológiával üvegkupolákat fújnak.
Maximális védelem: a fémrácsos szerkezet megvédi a lakókat a káros kozmikus sugárzástól.
Élhető környezet: nincs többé sötét barlang, a kupolák természetes fényt és kerteket kínálnak.

Mikor lesz elérhető az űrutazás a holdi üvegvárosokba?

A NASA által támogatott legújabb projekt, a NIAC (NASA Innovative Advanced Concepts) keretében azonban egy kaliforniai cég, a Skyeports olyan megoldást javasolt, amely magát a holdport, vagyis a regolitot használná fel. Ez a megközelítés gyökeresen alakíthatja át a hosszú távú tartózkodást, hiszen helyi erőforrásokra támaszkodva építhetőek ki biztonságos életterek.

A technológia alapja a regolit magas szilícium-dioxid tartalma, amely lehetővé teszi az üveggyártást. A tervek szerint egy speciális, mikrohullámú kemencével felszerelt robotizált egység olvasztaná meg a holdfelszín porát, majd a folyékony anyagból hatalmas buborékokat fújnának. Mivel a Holdon nincs légkör, a felfúváshoz szükséges gázt – kezdetben valószínűleg argont – a Földről vinnék magukkal, de a vákuum közeli állapot valójában segítené a folyamatot, mivel kisebb nyomás is elegendő a gömbforma tágításához.

Az így keletkező struktúrák rendkívül ellenállóak lennének a szélsőséges hőmérséklet-ingadozással és a kisebb mikrometeoritokkal szemben.

A Marson található homok és sziklák. — A NASA Mars Exploration Rover Spirit által lefényképezett marsi homok és sziklák, vagyis a marsi regolit.
Fotó: Wikipédia-NASA

Védelem a kozmikus sugárzás ellen

Sokan aggódnak az üveg törékenysége miatt, de a kutatók hangsúlyozzák, hogy nem hagyományos ablaküvegről van szó. A holdi regolitból készült kompozit szerkezeteket fémekkel, például titánnal vagy alumíniummal erősítenék meg, létrehozva egyfajta rácsszerkezetet. Ez a rétegelt megoldás képes elnyelni a káros kozmikus sugárzást, miközben a természetes fényt átengedi. A kupolák belső terében kerteket és közösségi tereket alakíthatnának ki, ami a pszichológiai jólét szempontjából is kulcsfontosságú az elszigetelt környezetben. Ezzel az eljárással feleslegessé válik a felszín alatti élet, így az asztronautáknak nem kell sötét lávacsövekbe költözniük a biztonság érdekében.

A fenntartható kolonizáció jövőképe

Ez az innováció messze túlmutat az egyszerű építészeti bravúron. Ha sikerül bizonyítani, hogy a helyszínen előállított üvegszerkezetek alkalmasak az élet fenntartására, az megnyitja az utat a szélesebb körű űrutazás és a nagyobb léptékű települések előtt. A moduláris felépítés lehetővé teszi a kupolák összekapcsolását, így akár egész városrészek jöhetnek létre a Hold felszínén. A projekt jelenleg a koncepció kidolgozásának fázisában tart, de a laboratóriumi kísérletek már igazolták, hogy a szimulált holdporból valóban készíthetők tartós üvegszálak és szerkezetek. A cél egy olyan önellátó ökoszisztéma, amely minimális földi támogatást igényel.

Ismerd meg közelebbről is a NASA üvegkupola projektjét az alábbi videóból:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: