John Glenn amerikai űrhajós beszáll a Friendship 7 űrkapszulába.

Pánik az irányítóközpontban: ismeretlen, fénylő részecskék vették körül az űrkapszulát

űrutazás
PUBLIKÁLÁS: 2026. március 18. 21:00
John Glenn 1962-es küldetése során olyan vizuális tapasztalatokról számolt be, amelyek alaposan próbára tették a földi irányítás felkészültségét. Az amerikai űrhajós az első ember volt, aki megkerülte a Földet, de hírnevét nemcsak a technikai teljesítménynek, hanem a kabinját körülvevő „szentjánosbogarak” leírásának is köszönheti. De vajon mik lehettek azok valójában?

A korai űrkutatás időszakában minden szokatlan jelenség komoly aggodalmat váltott ki a NASA szakembereiből. Amikor az amerikai űrhajós elérte a kijelölt pályát, rádión jelentette, hogy apró, világító részecskék tömegét látja a Friendship 7 nevezetű kapszula közvetlen közelében. Leírása szerint a jelenség leginkább apró, fénylő csillagok záporára emlékeztetett, amelyek mintha saját belső fénnyel rendelkeztek volna. A részecskék sűrűn, egymástól nagyjából 2–2,5 méteres távolságra helyezkedtek el, és látszólag követték az űrjármű mozgását.

John Glenn amerikai űrhajós az 1962-es küldetése során.
John Glenn amerikai űrhajós szokatlan, ijesztő, de gyönyörű fényjelenségről számolt be 1962-es űrutazása során. 
Fotó: AFP / AFP
  • John Glenn 1962-es orbitális repülése során ismeretlen, fénylő részecskék tömegét észlelte a kapszula körül.
  • A NASA szakemberei kezdetben komoly műszaki meghibásodástól tartottak a „szentjánosbogarak” felbukkanása miatt.
  • A vizsgálatok végül kiderítették, hogy mi okozta a jelenséget.

Mi volt a különös fényjelenség, amit az amerikai űrhajós tapasztalt?

Az irányítóközpontban a bejelentés pillanatnyi zavart és félelmet okozott. A mérnökök tartottak tőle, hogy a látvány valamilyen technikai meghibásodás, esetleg a hőpajzs leváló darabjai vagy a kabin falának sérülése miatt alakult ki. Az űrhajós megfigyelései alapján a részecskék sebessége alig tért el az övétől, mindössze 5–6 km/h különbséget észlelt, miközben az alakzat körbeölelte a Friendship 7 űrkapszula ablakait.

A modern űrturizmus korában, ahol Jeff Bezos vagy éppen Elon Musk projektjei révén már civilek is eljutnak az atmoszféra fölé, ezek a korai észlelések tudománytörténeti jelentőséggel bírnak. Bár ma már bárki, aki kifizeti a hozzávetőlegesen 165–200 millió forintnyi dollárt egy rövidebb szuborbitális ugrásért, részesülhet a látványban, azonban 1962-ben ez még a teljes ismeretlenséget jelentette.

Kennedy elnök az űrkapszulával az 1962-es sikeres űrutazás után.
Kennedy elnök a Friendship 7. űrkapszulával az 1962-es űrutazás után.
Fotó: AFP / AFP

A fények fizikai magyarázata

A rejtély megoldására végül a fényviszonyok változása adott választ. Glenn észrevette, hogy a „tűzfarokhoz” hasonló részecskék akkor váltak láthatóvá, amikor a Nap éppen a horizont fölé emelkedett. Amint a csillagunk 20 fokos magasságba ért, a fénylő pontok elhalványultak, majd teljesen eltűntek a szem elől.

A NASA későbbi vizsgálatai megállapították, hogy a jelenségnek nincs köze földönkívüli élethez vagy szerkezeti hibához. A látványt valójában apró jégkristályok okozták, amelyek a kapszula felületéről váltak le, vagy a hajtóművek működése során keletkeztek. Ezek a mikroszkopikus jégszemcsék a napfelkelte sajátos szögben érkező sugarai miatt kezdtek el ragyogni, és a súlytalanság állapotában a kabinnal együtt haladtak az űrben.

John Glenn 2016-os haláláig a történelem egyik legfontosabb úttörője maradt. Beszámolója rávilágított arra, hogy az űrutazás során a legegyszerűbb fizikai folyamatok is képesek misztikusnak tűnő, lenyűgöző vizuális élményt nyújtani a megfigyelőknek.

Nézd meg a videót is a témában:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

 

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.