

A hobbikertészek és a hivatásos gyümölcstermesztők számára az egyik legbosszantóbb kora tavaszi jelenség a levelek deformálódása, elszíneződése. A levélfodrosodás, vagy tudományos nevén a Taphrina deformans gomba okozta fertőzés nem csupán esztétikai hiba: ez a betegség komolyan veszélyezteti a fa életerejét, csökkenti a terméshozamot, sőt, hosszú távon a növény pusztulását is okozhatja. Ahhoz, hogy sikeresen felvegyük a harcot ellene, ismernünk kell az ellenség természetét és a védekezés pontos menetrendjét.

A fertőzés tünetei félreérthetetlenek. Már a rügyfakadást követően, kora tavasszal megfigyelhető, hogy a fiatal levelek szövetei megvastagszanak, rugalmatlanná és törékennyé válnak. A levéllemez látványosan meggörbül, felhólyagosodik és „fodrossá” válik. A színváltozás is figyelmeztető, hiszen a halványzöld vagy sárgás árnyalatot hamar felváltja a narancssárga, majd a mélyvörös és a bordó szín. A folyamat végén a levelek felületén egy finom, fehéres-szürke gombabevonat (deresedés) jelenik meg, ami a spórák tömeges jelenlétét jelzi. Ezt követően a levelek elhalnak és lehullanak. Sokan ilyenkor azt hiszik, a fa túl van a nehezén, azonban a lombvesztés rendkívüli módon legyengíti a fát, ami így nem tud elegendő energiát fordítani a gyümölcsök kinevelésére, így a termés nagy része is lehullik.
A levélfodrosodás elleni küzdelemben a legfontosabb szabály, hogy utólagos gyógyítás nem létezik. Amikor a tünetek már láthatóak, a gomba már a szövetek belsejében van, és a leveleket semmilyen permetezőszer nem hozza helyre. A védekezésnek a megelőzésre kell épülnie. A gomba fejlődéséhez a hűvös, 4 és 14 Celsius-fok közötti hőmérséklet és a magas páratartalom a legideálisabb. A spórák a rügypikkelyek között telelnek át, és az első tavaszi esőkkel mosódnak rá a frissen kibújó hajtásokra. Ha a tavasz száraz és meleg, a fertőzésveszély kisebb, de csapadékos időben a védekezés elkerülhetetlen. A kritikus időszak március közepétől április végéig tart – ezen túl már csak a jövő évi fertőzési nyomást csökkenthetjük.
A lemosó permetezés a biológiai védekezés alapköve. Amíg a fák nyugalmi állapotban vannak, a levélfodrosodás elleni szerek közül a réztartalmú készítmények kiváló hatásfokkal pusztítják el az áttelelő spórákat. Fontos azonban megjegyezni, hogy rügypattanás után a réz bizonyos fajtáknál (például az őszibaracknál) perzselő hatású lehet, ezért ekkor már óvatosabban, például tribázikus rézszulfát alkalmazásával kell eljárni.
A szabadforgalmú szerek közül a difenokonazol tartalmú készítmények a leghatékonyabbak a felszívódó kategóriában, míg a tebukonazol alapú szerek szintén kiválóak, de ezek beszerzése gyakran engedélyhez kötött. A permetezést általában 2-3 alkalommal, az időjárási viszonyokhoz igazodva kell megismételni a teljes védelem érdekében.
Aki kerülni szeretné az erős vegyszereket, számos természetes megoldás közül választhat.
A sikeres kertészkedés titka az éberség. Ha időben lépünk, és kombináljuk a szakszerű metszést, a higiéniát és a megfelelő permetezést, gyümölcsfáink egészségesek és bőtermők maradnak.
Nézd meg videón az őszibarack levélfodrosodása elleni védekezés lehetőségeit:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:


Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.