Rosszabbak voltak, mint a mai valóságshow-szereplők – a történelem legőrültebb zsenijei

• A történelem legnagyobb lángelméi mögött sokszor elképesztő hóbortok és bizarr rituálék álltak.
• Nikola Tesla a 3-as szám bűvöletében élt, míg Pablo Picasso zseniális rajzos trükkel érte el, hogy ingyen vacsorázhasson.
• Victor Hugo meztelenül győzte le az alkotói válságot, Nagy Péter cár pedig saját kezűleg segített a fogfájós udvaroncain.

Sokan úgy képzelik a zseniket, mint akik komoly arccal, könyvek felett görnyedve élik az életüket, pedig a valóság ennél sokkal szaftosabb és szórakoztatóbb. Ha azt hiszed, a mai celebek viselkedése mindent visz, akkor még nem hallottál a múlt századok legnagyobb lángelméiről.

Ők a legkülönösebb zsenik a történelemben

A történelemkönyvek lapjai sokkal izgalmasabbak, mint azt az iskolapadban hittük volna: a legnagyobb zsenik mindennapjai legalább olyan színesek és meghökkentőek voltak, mint maguk a korszakalkotó műveik.

Nikola Tesla kényszeres rituáléi

A valaha élt egyik legzseniálisabb feltaláló, Nikola Tesla nemcsak a váltóárammal formálta át a világot, de különös mindennapi szokásaival is megdöbbentette a környezetét. Tesla kényszeres viselkedése miatt a 3-as szám szigorú bűvöletében élte az életét, és mindent olyan ismétlésekben végzett, ami osztható volt hárommal. Mielőtt belépett volna egy épületbe, menetrendszerűen háromszor megkerülte a háztömböt. Ráadásul élete végén kizárólag olyan hotelszobákban volt hajlandó megszállni, amelyeknek a száma maradéktalanul osztható volt 3-mal. Emellett mániásan ügyelt a tisztaságra, rettegett a baktériumoktól, a kerek tárgyaktól, a női gyöngyékszerektől pedig fóbiásan viszolygott.

Beethoven patikamérlege

Hasonlóan precíz, bár jóval békésebb hóbort jellemezte Ludwig van Beethovent. A zeneszerző mániákus kávérajongó volt, ám a reggeli feketéjét mérnöki pontossággal készítette. Minden egyes reggel saját kezűleg, egyesével számolt ki hajszálpontosan 60 szem kávébabot. Se többet, se kevesebbet nem volt hajlandó megfőzni, mert szentül hitte, hogy csakis ez a hajszálpontos mennyiség garantálja a tökéletes ízt és a kreatív energiákat.

Picasso pimasz trükkje

A képzőművészet zsenije, Pablo Picasso rendkívül dörzsölt módszerrel írta be magát a hóbortos hírességek közé. Amikor a barátaival beült a legmenőbb párizsi éttermekbe, a fizetésnél pimasz, de zseniális üzleti fogást alkalmazott. Készpénz helyett fogta a számlát (vagy az éttermi csekket), rákanyarított a hátuljára egy gyors skiccet – például egy galambot vagy egy bikát –, majd büszkén aláírta a nevét. Pontosan tudta, mekkora értéke van a kézjegyének.

A vendéglősök persze nem voltak bolondok: ahelyett, hogy a bankban beváltották volna a papírt a vacsora árára, inkább boldogan bekereteztették és kitették a falra az egyedi műalkotást. Picasso így a hírnevének köszönhetően gyakorlatilag élete végéig ingyen vacsorázhatott. A történet érdekessége, hogy nem a művész fiatalkorára datálódik, amikor Párizsban még valóban akkora szegénységben élt, hogy a saját rajzaival kellett fűtenie a szobáját. Ez a trükk a későbbi éveiből származik, amikorra Picasso már rendkívül sikeres és vagyonos emberré vált.

Victor Hugo extrém motivációs módszere

A világirodalom egyik legnagyobb alakja, Victor Hugo küzdött az alkotói válsággal és a halogatással. Amikor szorította a határidő A párizsi Notre-Dame írásakor, radikális lépésre szánta el magát. Megparancsolta a szolgájának, hogy gyűjtse össze az összes ruháját, zárja el őket, és semmiképpen ne adja vissza, amíg meg nem ír egy teljes fejezetet. Victor Hugo így teljesen meztelenül ült az íróasztalához. Mivel ruha nélkül esélye sem volt kimenni az utcára, elhagyni a házat vagy társaságba járni, kénytelen volt a otthon maradni és dolgozni. Ha nagyon fázott a szobában, legfeljebb egy lepedőt tekerhetett magára, de a módszer bevált: a könyv remekmű lett.

Nagy Péter cár a sebészet szerelmese 

A történelmi alakok közül kétségkívül I. Nagy Péter orosz cár története a legkülönösebb. Az uralkodó valósággal lenyűgözött az anatómia, a sebészet és a korabeli orvosi műszerek világa. Bár nem volt szakképzett orvos, előszeretettel gyakorolt. Ha az udvartartásából vagy a környezetéből valaki fogfájásra panaszkodott, a cár örömmel rántotta elő a táskájából a saját fogóját, és személyesen húzta ki a beteg fogat. Az udvaroncok és a szolgák természetesen nem mertek nemet mondani az uralkodónak, így csendben tűrték a nem mindennapi beavatkozást. A cár ráadásul annyira büszke volt a „praxisára”, hogy az így eltávolított fogakból egy egész gyűjteményt hozott létre, ami a mai napig megtekinthető a szentpétervári múzeumában.

Nézz meg videón még több meghökkentő szokást a művészvilágból:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: