origo.hu
Minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze leginkább Ludwig van Beethovent tisztelte. Ezért találta ki, hogy példaképe homlokon csókolta őt? Vagy tényleg így történt?
Megkeresztelés
Liszt Ferenc, a 19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője mindössze 11 éves volt, amikor 1822. december 1-jén sor került az első fellépésére. A korai életrajzok azonban nem ehhez az első bécsi koncerthez, hanem a következő áprilisihoz kapcsolják a Beethovenhez kötött gesztust.
„A Liszttel kapcsolatos lelkesedés ezen a hangversenyen hágott a tetőfokra. A kis csoda a művészet világának egyik legjelentősebb alakjától kapta meg művészi felszentelését, muzsikussá való keresztelését – Beethoven homlokon csókolta őt” – olvasható egy későbbi visszaemlékezésben.
Már süket volt
A legendás esemény azonban ott biztosan nem történhetett meg. A Haydn és Mozart mellett a bécsi klasszika harmadik nagy alakjának tartott zeneszerző, Beethoven (1770–1827) egyrészt ekkorra már teljesen süket volt, és nem járt koncertekre. Másrészt azért sem valószínű a dolog, mert Liszt ezen fellépése a fenti visszaemlékezéssel ellentétben nem volt túl sikeres. Az sem zárható ki, hogy a kis Liszt apja, Liszt Ádám éppen e koncert sikertelensége miatt döntött úgy, hogy fiával otthagyják Bécset, és Párizs felé veszik az irányt.
Fiatalon kezdett megsüketülni
Beethoven már 25 éves kora körül észlelte a siketség első jeleit, emiatt olykor az öngyilkosság gondolatával is foglalkozott. A 18–19. század fordulóján születtek legdrámaibb művei, ekkor vált számára világossá, hogy halláskárosodása visszafordíthatatlan folyamat. 1819-re teljesen megsüketült. Ez zárkózottá tette, s csak társalgási füzeteinek segítségével tudott érintkezni a külvilággal. Hihetetlen belső hallása volt, csak ez tette lehetővé, hogy ne hagyja abba a komponálást.
Így emlékezett Liszt
Az atyai csóknak homályos a történeti alapja. Liszték állítólag az elhíresült koncert előtt ellátogattak Beethoven otthonába. Liszt Ferenc erre sok-sok évvel később így emlékezett vissza:
„Először Ferdinand Ries egyik darabját játszottam. Azután Beethoven kívánságára a Wohltemperiertes Klavierból Bach egyik fúgáját játszottam más-más hangnemben. Végül Beethoven első zongoraversenyének egyik tételét játszottam. Beethoven, aki játékomat közvetlen közelről figyelte, nagyon meg volt rendülve, és homlokon csókolt.”
Magyar virtuóz
Liszt Ferenc (1811–1886) rendkívül termékeny zeneszerző volt. Műveinek nagy részét zongorára komponálta, ezek zömének eljátszásához rendkívüli technikai tudás szükséges. Összesen körülbelül 1400 művet írt. Bár nemzetiségét számos életrajzi tanulmány tárgyalja, Liszt magát magyarnak tartotta, ezt számos kijelentésében meg is erősítette. Soha nem vette fel sem a francia, sem a német, sem az olasz állampolgárságot, de soha nem volt osztrák állampolgár sem. Utazásai során minden alkalommal magyar útlevelet használt. Ennek ellenére problémái voltak a magyar nyelvvel.
Kitalálta
Csakhogy hiába állította ezt maga Liszt Ferenc, a történet minden bizonnyal kitaláció. Olyannyira, hogy a zeneszerző jó eséllyel nem is találkozott személyesen Beethovennel. De ha mégis így lett volna, az szinte biztos, hogy nem az első bécsi koncerten, nem a sikeres előadás miatt, és nem nyilvánosan csókolta homlokon a kis Lisztet Beethoven. Az pedig, hogy mi történt ténylegesen Beethoven házában, más hiteles források hiányában csak találgathatjuk.
Ez is érdekelhet
ripost.hu
„Az életem leckéje volt” - Mohamed Fatima egy év után törte meg a csendet a Fekete Vonat botrányról
vg.hu
Bizarr tanácsot adott a Lidl a magyar vásárlóinak: az extra szűz olívaolaj helyett főzzenek sertészsírral
Még egy kis fűszer jöhet? Iratkozzon fel a Bors-hírlevélre!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom 
