Rejtélyes üregek az egyiptomi piramis mélyén: elképesztő dologra bukkantak

• Modern mérőműszerekkel vizsgálták át a gízai fennsík legkisebb piramisát, és két különös, eddig ismeretlen üreget találtak a mélyben.
• A szakemberek elektromos ellenállás-tomográfiát használtak, amivel anélkül láttak bele a falakba, hogy egyetlen követ is elmozdítottak volna.
• A felfedezés választ adhat arra, miért épült ilyen furcsa, aszimmetrikus szerkezetűre a fáraó végső nyughelye.

Mindannyian láttunk már lenyűgöző fotókat a gízai látképről, és talán sokan bele is gondoltunk, milyen érzés lehetett ott állni az építkezés idején. Az egyiptomi piramisok titkai sokszor a legnagyobb építményekhez kötődnek, így a legkisebb, Menkauré fáraóé, gyakran méltatlanul háttérbe szorul a szomszédai mellett. Pedig ez a helyszín most olyat mutatott, amitől még a sokat látott régészeknek is elállt a lélegzete. 

Így tárulnak fel az egyiptomi piramisok titkai

A kutatócsoport olyan műszerekkel érkezett a helyszínre, amiket leginkább az orvosi képalkotó eljárásokhoz hasonlíthatnánk. Az elektromos ellenállás-tomográfia (ERT) segítségével gyakorlatilag átvilágították a szerkezetet. Ez a módszer azért zseniális, mert anélkül kapunk képet a belső állapotokról, hogy kárt tennénk az évezredes kövekben. Az egyiptomi piramisok titkai így anélkül tárulnak fel, hogy akár egyetlen tömböt is elmozdítanának a helyéről.

Két rejtélyes üreg

A szakemberek két helyen is furcsa eltérést találtak a kőfalak sűrűségében. Mivel ezek a pontok egyáltalán nem vágnak egybe az eddig ismert folyosók vagy kamrák rajzával, a felfedezés még a rutinos kutatókat is meglepte. Amikor ilyen híreket hallunk, rögtön beindul a fantáziánk. Elrejtett aranyra, elfeledett múmiákra vagy titkos tekercsekre gondolunk.

A valóság ennél kicsit egyszerűbb, de legalább ennyire érdekes. Az egyik talált üreg a piramis északi oldalán, a bejárat környékén található, míg a másik egy kicsit mélyebben, a délkeleti sarok közelében bújik meg. Lehetséges, hogy ezek a terek csupán építészeti megoldások voltak. Az ókori mérnökök néha hagytak üresen szobákat, hogy ezzel csökkentsék a felsőbb szintek súlyát, így előzve meg a szerkezet beomlását. Az is előfordulhat, hogy olyan folyosókra bukkantak, amik a piramis eredeti, talán soha be nem fejezett tervéhez tartoztak, és később egyszerűen körbeépítették őket.

Az egyiptomi piramisok titkai és a félbehagyott álmok

A gízai piramisok legkisebbike Menkauré (görögül: Mükerinosz) fáraó nevéhez fűződik. A 4. dinasztia idején élt uralkodó – aki Hafré fiaként lépett a trónra – nagyjából 4500 évvel ezelőtt emeltette sírhelyét. A piramis méretei elmaradnak elődeiétől: magassága mindössze 65,5 méter, alapjának élhosszúsága pedig 103,4 méter. Menkauré piramisa mindig is egyedinek számított a kutatók szemében, mert az építkezést láthatóan hirtelen fejezték be, a külső burkolat egy része megmunkálatlan maradt, és a belső elrendezése is sokkal kuszább, mint a hatalmas szomszédaié. 

Ez a két új felfedezés segíthet végre összeilleszteni a hiányzó mozaikdarabkákat. A szakértők szerint ezek az üregek arra utalhatnak, hogy az építés közben többször is módosítottak a terveken menet közben. Talán egy váratlan esemény, például a fáraó halála miatt kellett improvizálniuk a munkásoknak. A kutatók most az adatok finomhangolásán dolgoznak, és további, még pontosabb mérések következnek. Úgy tűnik, a legkisebb piramis őrzi a legnagyobb titkokat.

Nézd meg videón a rejtélyes Menkauré-piramist:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: