ókori egyiptomi múmia

Sokkot kaptak a tudósok: nem hiszed el, mit találtak az ókori egyiptomi múmiában

Egyiptom
PUBLIKÁLÁS: 2026. április 29. 20:15
A történelem néha a legváratlanabb helyeken rejti el legfontosabb kincseit, például egy ókori férfi belső szervei helyén. A kutatókat is alaposan meglepte az az Egyiptomban talált római kori múmia, amelynek hasüregéből szokatlan tárgyak kerültek elő.

Amikor a Barcelonai Egyetem régészei nekiláttak a feltárásoknak az egyiptomi Al-Bahnasza, azaz az ókori Oxürhünkhosz homokdűnéi között, rutinfeladatra számítottak. Arra azonban senki nem készült fel, hogy egy római kori férfi múmia belsejében nem balzsamozó anyagokat vagy amuletteket találnak, hanem egy darabka irodalomtörténetet. A férfi hasüregéből ugyanis egy gondosan összehajtogatott papirusz került elő, amelyen Homérosz Iliaszának sorai olvashatók.

Aranyozott római kori egyiptomi múmia maszkja.
Egyiptomban talált római kori múmia maszkja, amelyen jól láhatók az ősi egyiptomi és a római kori temetkezési rítusok hatása. (A kép csak illusztráció)
Fotó: hemro / shutterstock
  • Irodalom a hasüregben: a balzsamozók a belső szervek helyére Homérosz Iliaszának papirusztekercseit rejtették.
  • Kulturális ötvözet: a lelet bizonyítja, hogy a római korban az egyiptomi rítusok és a művészet szeretete szorosan összefonódtak.
  • Egyedülálló lelet: ez az első eset, hogy klasszikus irodalmi művet találtak egy test belsejébe helyezve.

A múmia titka: de miért pont Homérosz és miért a hasüregben?

A lelet azért kavarta fel az archeológia állóvizét, mert korábban soha nem találtak még görög irodalmi szöveget mumifikálási kellékként. Bár Oxürhünkhosz híres a papiruszleleteiről, az írások általában a szeméttelepekről vagy a holttestek mellől kerültek elő, rituális varázsigék formájában. Itt viszont valami egészen más történt: a balzsamozók a múmia belsejébe helyezték el az Iliasz második énekét, a híres hajólajstromot.

Ez a rész felsorolja a görög seregeket és azokat a hajókat, amik Trója alá hajóztak. Vajon az elhunyt annyira imádta a görög klasszikusokat, hogy még a másvilágra is magával vitte a kedvenc olvasmányát? Vagy a korabeli „temetkezési vállalkozók” egyszerűen csak elfogyott a töltőanyaguk, és a legközelebbi papírtekercset használták fel? A szakértők inkább az előbbi felé hajlanak: a szöveg jelenléte a műveltség, a társadalmi státusz és a görög kultúra iránti elkötelezettség végső szimbóluma lehetett.

Az Iliász szövege.
Az Iliász I. énekének 468–473. sorai, a felirat Kr. u. 400–500-ból származik Egyiptomból. (A kép csak illusztráció)
Fotó: Osama Shukir Muhammed Amin / wikipédia_Osama Shukir Muhammed Amin

A görög kultúra és az egyiptomi rítusok találkozása

A nagyjából 1600 éves lelet egy olyan korszakról mesél, amikor Egyiptom már régen a római birodalom része volt, de szellemileg ezer szállal kötődött a görög gyökerekhez. Ez a férfi nem elégedett meg a holtak könyvének szokásos formuláival. Őt Akhilleusz haragja és a görög hősök dicsősége kísérte át az ismeretlenbe.

A felfedezés rávilágít arra, hogy a mumifikálás rituáléja nem csupán merev vallási előírás volt, hanem személyes üzenet is az örökkévalóságnak. Minden egyes ilyen lelet segít összerakni a képet arról, hogyan gondolkodtak az ókoriak az életről, a művészetről és arról, mi az, ami tényleg számít, amikor már minden mást hátrahagyunk.

A feltárások tovább folytatódnak, és ki tudja, hány hasonlóan meghökkentő titkot rejt még az egyiptomi sivatag. Az irodalmi lelet jelenleg is alapos vizsgálat alatt áll, hiszen minden egyes görög betű, amit a vászontekercsek alatt találnak, közelebb visz minket egy olyan világhoz, ahol az irodalom szó szerint húsbavágó volt.

Nézd meg a furcsa esetet videón is:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

 

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.