Hátborzongató igazság: valójában így épültek fel a piramisok

Új kutatás vethet véget az egyik legismertebb történelmi rejtélynek: hogyan épült meg az egyiptomi Nagy Piramis. A szakértők évtizedek óta próbálják megfejteni, miként tudták az ókori munkások modern gépek nélkül megemelni és pontosan elhelyezni a hatalmas kőtömböket.

Hogyan épültek fel a piramisok?

A Kheopsz piramis több mint 2,3 millió kőtömbből áll, amelyek egyenként akár 15 tonnát is nyomhatnak. Az építmény alapja oldalanként körülbelül 230 méter, magassága pedig eléri a 146 métert. Az építés pontos módszeréről azonban nem maradt fenn korabeli írásos forrás. Most egy új tanulmány szerint a piramist egy rejtett, spirális rámpa segítségével építhették fel. Vicente Luis Rosell Roig informatikus elmélete szerint a munkások nem külső, hatalmas rámpákat használtak, hanem egy úgynevezett „peremrámpát”, amely a piramis külső élén haladt felfelé.

Ez a rámpa az építkezés során folyamatosan a szerkezet részévé vált: ahogy egy újabb réteget építettek, a rámpát részben betemették, így az végül láthatatlanná vált a kész piramisban. A kutatás számítógépes szimulációval vizsgálta a folyamatot. Az eredmények szerint a kőtömböket akár 4-6 percenként is a helyükre tehették, ami folyamatos és gyors építési tempót jelentett.

Ezzel a módszerrel a piramis akár 14-21 év alatt is elkészülhetett. Ha beleszámítják a kőbányászatot, a szállítást és a munkaszüneteket is, az építkezés teljes ideje 20-27 év lehetett, ami megfelel a korábbi becsléseknek. Az elmélet egy másik rejtélyre is magyarázatot adhat: a piramis belsejében talált üregekre. A kutatás szerint ezek a terek a rejtett rámpa maradványai lehetnek. 

Az Óbirodalom idején az egyiptomiak nem rendelkeztek vas eszközökkel, kerekes szállítóeszközökkel vagy csigákkal, viszont használtak rézvésőket, vízzel síkosított szánokat, köteleket és emelőkarokat. A kövek szállításában a Níluson közlekedő hajók is szerepet játszhattak.

A modell azt is vizsgálta, hogy a szerkezet stabil maradhatott-e az építés során. Az elemzések szerint a mészkő szerkezet képes volt elviselni a rá nehezedő súlyt, így az építmény statikailag megvalósítható volt ezzel a módszerrel. Ha a jövőbeli régészeti vizsgálatok megerősítik ezeket a jeleket, az alapjaiban változtathatja meg a piramis építéséről alkotott képet, derül ki a Daily Mail cikkéből.