A közel-keleti sivatagot tanulmányozó régészek, egy meglehetősen titokzatos és szokatlan építményre bukkantak. A tudósok megdöbbentek, mert egy olyan piramist fedeztek fel, amely bő 2200 éves múltra tekint vissza.
A Júdeai-sivatag az iszlám, a kereszténység és a judaizmus követői számára kiemelten fontos régió, amely komoly történelmi múltra tekint vissza. Most a sivatag elhagyatott részén egy különös építményre, egy piramisra bukkantak a régészek. A hellenisztikus időszakból származik, amely nagyjából ie. 300-tól 30-ig tartott, a most felfedezett piramis pedig egyenként több száz kilogramm súlyú kövekből áll.
Az ásatást az Izraeli Régiségügyi Hatóság (IAA) és Izrael Örökségügyi Minisztériuma vezette, a szakemberek a régészeti leletet „történelmi rejtélynek" titulálták. Bár a friss lelet nagyságában nem mérhető az ókori egyiptomi piramisokhoz, viszont hihetetlenül gazdag lelőhely.
Számos tárgyat találtak a régióban, például görög tekercseket, bronzérméket, fegyvereket és még fából készült evőeszközöket is. Mivel ennyire gazdag régészeti lelőhelyről van szó, a tudósok joggal tartanak a fekete piaci értékesítéstől és a lelőhelyek kifosztásától.
Matan Toledano, Dr. Eitan Klein és Amir Ganor vezették a projektet. A piramisról szóló közleményükben ezt írták: „Ez a piramis alakú szerkezet hatalmas, kézzel faragott kövekből áll, mindegyik több száz kilogramm súlyú. Az első ásatási héten az önkéntesek írásos történelmi dokumentumokat, kivételes bronzedényeket és ősi bútormaradványokat találtak, amelyek a sivatagi klímának köszönhetően csodálatos állapotban maradtak meg.
Minden pillanatban új felfedezéseket teszünk, ezért tele vagyunk várakozással, hogy mit találunk még."
A tudósok még nem tudják, hogy milyen célt szolgált a piramis. Egyes feltételezések szerint egy őrtorony volt egy fontos kereskedelmi útvonal mentén, de lehetett sír vagy emlékmű is.
A lelőhely feltárása hivatalosan április 4-én ér véget. A Júdeai-sivatag sziklái mentén dokumentált több mint 900 barlanggal ez a legfrissebb leletegyüttes az ókorból.