Megdöbbentő: ezért változott Sigmund Freud páciense farkasemberré

Sigmund Freud osztrák ideggyógyász és pszichoterapeuta pont 170 éve, 1856. május 6-án született. A pszichoanalízis atyja korának forradalmi gondolkodója volt, bár ő inkább tartotta magát kalandornak, aki a lélek kincseit kereste.

• Az ősjelenet fogalma és a gyermeki kíváncsiság veszélyei.
• A farkasember legendás esete.
• Hogyan befolyásolja a felnőttkori vágyaidat egy régi emlék.

Sigmund Freud volt az első nyugati orvos, aki megnevezte a tudatalattit és ennek feltárásának szentelte az egész életét. Hatása egyszerűen letagadhatatlan, elméleteinek köszönhetően a század eleji bécsi udvarból indulva szerzett világhírnevet. Világszerte kapkodtak a könyvei és előadásai után. A tudatalattiról alkotott gondolatai a második világégést követően már a hétköznapi nyelvben is megjelentek – pl. a „freudi elszólás” kifejezés is hozzá fűződik, amikor véletlenül pont az jön a szánkon, amire titokban gondolunk – valamint a filmekben is visszaköszönnek – gondoljunk csak Hitchcock Psycho című filmjére. Többek közt neki köszönhetjük az Ödipusz-komplexus, a neurózis és a nárcizmus kifejezéseket is. Meglátásai a hetvenes évek legnevesebb filozófusait is inspirálták, ezzel végérvényesen meghatározva, hogyan gondolkodunk ma a tudatalatti hatalmáról. 

Sigmund Freud és a szexualitás kutatása

A 19. század végi bécsi, viktoriánus polgári társadalom rendkívül prűd volt, ezért is volt a szexualitás Freud legjobban kutatott területe. Azt látta, hogy betegei újra és újra szexuális traumákról, vágyakról és szégyenről számoltak be, és ezek összefüggtek a tüneteikkel. Mivel ezek elszenvedői főként nők voltak, ezért az orvosok kézzel végeztek intim masszázst, hogy orgazmus elérésével csillapítsák a hisztériás tüneteket. Hogy mi az a hisztéria, az egy elég tág fogalom volt, ugyanis ebben az időben minden megmagyarázhatatlan női viselkedést hisztériának neveztek. 

Sigmund Freud volt az első, aki térképet alkotott a tudatalattihoz

Híres topográfiai modellje az emberi lelket egy jéghegyhez hasonlította: a tudatos rész csak annyi, ami kilátszik a vízből, a többi része pedig a tudattalanhoz tartozik. Ezen osztozik az Ösztön-én (Id), aki azonnali kielégülést akar, a Felettes-én (Superego), aki a szabályokat betartatásáért és az önmérsékletért felelős, és az Én (Ego), akinek valahogy egyensúlyt kell tartania a kettő között, miközben a valósággal is megküzd. Azt vallotta, hogy az álomfejtés segítségével fel lehet fedni a tudatalatti működését és hogy tulajdonképpen a lelki problémák zöme egy ősélményre, a szexualitásra vezethető vissza. Ehhez kapcsolódik Szergej Pankejeff, a farkasember esete is.

A Farkasember és a szex

Freudhoz egyszer egy Szergej Pankejeff nevű orosz arisztokrata (akit a tanulmányában csak Farkasembernek hívott) azért feküdt fel Freud híres kanapéjára, mert visszatérő rémálmai voltak.  Rendszeresen azt álmodta, hogy farkasok ülnek egy fa ágain, és bámulják őt. Freud elemzése szerint ez az álom egy másfél éves kori emléket hívott elő, amelyben a páciens tanúja volt szülei szexuális aktusának – méghozzá a tergo (avagy hétköznapi nevén kutya) pozícióban, háromszor egymás után.

Freud szerint tönkreteheti az ember gyerekkorát, ha nagyon fiatalon tanúja lesz a szülei szexuális egyesülésének, mert egy kisgyerek nem biztos, hogy tudja helyesen értelmezni, mi történik valójában. A mester szerint a farkasok mozdulatlan bámulása nem más, mint a kis Szergej saját tekintete, amint másfél évesen tágra nyílt szemmel nézte a szüleit.

A fantázia, mint valóság

Utólag Freud beismerte, hogy ez nem biztos, hogy ez valójában így történt. Lehet, hogy a kis Szergej csupán állatok párzását látta, és azt vetítette ki a szüleire. Vagy talán az egész csak fantázia volt. Ekkor vezette be a „fantázia mint valóság" elvét: mindegy, hogy az ősjelenet megtörtént-e ténylegesen – a pszichére ugyanolyan hatást gyakorol, mintha megtörtént volna. Freud szerint ugyanis ezek az emlékek sokáig velünk maradnak, hogy aztán harminc év múlva furcsa fóbiák vagy szexuális zavarok formájában köszönjenek vissza. Szóval akinek gyereke van, az ne hagyja nyitva az ajtót, mert könnyen farkasokkal találhatja szembe magát.

Még több érdekes tény Freudról:

Ezek a cikkek is tetszeni fognak: