
Ha te is kíváncsi vagy, hogyan válhat a saját lelked felfedezése valódi életmódváltássá, akkor olvass tovább, és ismerkedj meg Carl Jung módszerével.
Jung sokáig együtt dolgozott Sigmund Freuddal, a pszichoanalitikus iskola megalapítójával– amíg össze nem vesztek. Freud a gyerekkori traumákat látta minden baj forrásának, Jung viszont úgy gondolta, az ember lelke ennél sokkal mélyebb és bonyolultabb. Szerinte nemcsak a saját múltunkat cipeljük, hanem az emberiség közös emlékeit is.
Ez a kollektív tudattalan – ahogy ő nevezte –, olyan, mint egy láthatatlan háttértár. Tele van ősi képekkel, szimbólumokkal, érzésekkel – és ezek mind befolyásolják, hogyan gondolkodunk, érzünk és viselkedünk a mindennapokban.
Jung megfigyelte, hogy az emberek nagyon különbözően működnek – van, aki inkább befelé fordul, más inkább a külvilág felé nyit. Vannak, akik érzések alapján döntenek, mások logikusan. Ezek alapján alkotta meg az első valódi személyiségtípus-rendszert, amit később a világ egyik legismertebb tesztje, a Myers–Briggs-típuselmélet is alapul vett.
Például, te gyorsan szeretnéd megoldani a problémákat és hamar túllépni, menni előre, a párod viszont inkább visszahúzódik, lelassul. Valószínűleg, más személyiségtípusba tartoztok. Ez teljesen természetes – de fontos, hogy megértsétek egymást. Ezért érdemes elindulni az önismeret útján.
Jung szerint az álmok nem butaságok, nem véletlenszerű képek, hanem a lelkünk üzenetei. Egy belső film, amit a tudatalattink vetít, hogy mutassa, min kéne dolgoznunk. Ugyanígy beszélt az „árnyék”-ról is – azokról a tulajdonságainkról, amiket letagadunk, elnyomunk, de attól még bennünk élnek.
A „persona”, vagyis az álarc, amit nap mint nap viselünk. Munkahelyi szerep, „jó szülő”, „kemény pasi” – mind csak szerepek. A nagy kérdés az, hogy mi van ezek alatt. Ki vagyok én valójában?
Jung szerint életünk első fele arról szól, hogy „összerakjuk” magunkat: tanulás, munka, család, külső elvárások. Aztán jön a fordulópont, a „midlife crisis"– általában 40-50 körül. Ilyenkor az ember már nem a külvilágnak akar megfelelni, hanem elkezd befelé figyelni. Felmerülnek a nagy kérdések: mi értelme volt ennek az egésznek? Jó helyen vagyok? Ki vagyok én?
Ez nem baj. Sőt. Jung szerint pont ez az a korszak, amikor esélyünk van megtalálni a valódi önmagunkat. Elindul a belső munka, az „individuáció”, ahogy ő nevezte – amikor végre nem mások elvárásainak próbálunk megfelelni, hanem arra törekszünk, hogy összhangba kerüljünk saját magunkkal.
Mert sokszor azt hisszük, hogy „ilyen vagyok, kész”. Pedig a személyiség formálható. A múlt megérthető. Az álmok értelmezhetők. Az sem kizárt, hogy amit most problémának látunk, az valójában egy fontos üzenet a lelkünktől.
Carl Jung tanítása segíthet abban, hogy ne csak túléljük a mindennapokat, hanem egy kicsit jobban értsük önmagunkat, és másokat is. Az alábbi videó is erről szól:
Az alábbi cikkeinket se hagyd ki:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.