
Időnként mindenki szorong. Döntéshelyzetekben, egy vizsga előtt vagy egy bizonytalanabb életszakaszban. Azonban előfordulhat az is, hogy a kínzó állapot úgy telepszik ránk hosszú távon, hogy észre sem vesszük. Dr. Belső Nóra pszichiátert kérdeztük, hogyan ismerhetjük fel, és mit tehetünk a szorongás ellen, még mielőtt súlyosabb egészségügyi problémákat okozna.

„A szorongás egy olyan lelkiállapot, amikor úgy érezzük, mintha félnénk valamitől, de nem tudjuk pontosan megmondani, hogy mitől. Tulajdonképpen tárgy nélküli félelem” – magyarázza a pszichiáter, akinek több könyve is megjelent a szorongáskezelés témakörében. Ez a „tárgy nélküli félelem” pedig folyamatos feszültséget okoz bennünk, mintha állandó vészhelyzetnek lennénk kitéve.
„A szorongás tulajdonképpen egy idegi válasz. A szorongó embereknél a küszöb, ahol a szervezet vagy az idegrendszer jelzi, hogy veszélyt észlel, túl alacsonyan van. Olyan, mintha vizsgadrukkunk lenne, vagy mintha egy medvével állnánk szemben – csak nincs mögötte konkrét fenyegetés” – mondja a pszichiáter.
A genetikai hajlam mellett a családi mintázatok is szerepet játszhatnak a szorongás kialakulásában.
A szorongás lehet rövid, akut jellegű, például egy hirtelen, stresszes helyzetben, de tartósan is jelen lehet.
„Van tartós szorongás is, amikor valaki hosszabb ideig megterhelő élethelyzetben él – rossz házasság, stresszes környezet, társadalmi nyomás –, és már nem is tudja megfogalmazni, mi a baj, csak érzi a folyamatos feszültséget és a készenléti állapotot” – mondja Dr. Belső Nóra.
A szélsőséges akut forma a pánikroham: „erős vegetatív és lelki tünetekkel járó szorongásos roham” – magyarázza a szakember.
A szorongás sokszor jár együtt testi tünetekkel:
„A testi tünetek a vegetatív idegrendszer túlműködéséből fakadnak” – mondja Dr. Belső Nóra.
„Sok, ma már népbetegségnek számító kór alapja a szorongás. Ilyen például az IBS, tehát az irritábilis bélszindróma, ami gyakorlatilag inkább egy pszichiátriai betegség, mint gasztroenterológiai. Ha a szorongásos alapállapotot gyógyszerrel vagy pszichoterápiával megszüntetjük, akkor a betegség is megelőzhető, megszüntethető” – figyelmeztet a pszichiáter.
A szorongás hatással lehet az alvásra is. Előfordulhatnak elalvási nehézségek és éjszakai ébredések. Emellett szexuális életünk is érintett lehet:
„Csökkentheti a libidót, az orgazmuskészséget, és az örömre való képesség is visszaeshet” – teszi hozzá a szakember.
A nem kezelt vagy hosszú távon fennálló és kezeletlen szorongás előbb-utóbb súlyosbodni fog
– tette hozzá Dr. Belső Nóra, aki kiemelte, hogy más mentális problémák, pánikbetegség vagy hangulatzavar, tehát depresszió is kialakulhat.

„Ideális esetben érdemes mielőbb pszichiáterhez fordulni, és mielőbb tisztázni, mi áll a tünetek hátterében” – javasolja a szakember. Ha a szorongás nem súlyos, az életmódváltás is hatékony lehet.
A pszichiáter végezetül hozzáteszi, hogy érdemes csökkenteni azon ingerek befogadását, amelyek fokozhatják a félelmet. Ilyenek lehetnek a politikai hírek vagy más negatív médiatartalmak is.
Dr. Belső Nóra szerint a szorongás nem betegség, hanem egy jelzés, ami figyelmeztet minket:
A szorongás olyan, mint a fizikai fájdalom. Önmagában nem betegség, hanem egy jelzés az idegrendszerünk részéről, hogy nézzünk szét magunk körül az életünkben, mert valamin biztosan változtatni kell.
Az alábbi videóban látható technika segíthet a szorongásoldásban:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.