10. oldal - Bezzeganya

Most komolyan… lehet, hogy tényleg megestem?! Mondjuk, ha valaki képes ilyesmire, az biztos én vagyok. Elvégre mindig is szerettem a váratlan fordulatokat.

Na, szóval most, hogy a kicsi Zoéka már 3 hetes lett, gondoltam, én is leírom, hogy is volt az egész, mert annyian kérdezgetik. Minden január 12-én kezdődött. Már kora reggel olyan furcsa volt minden, de gondoltam, ez biztos azért, van mert már a 39. hétben voltam, és hát na, már tényleg olyan voltam, mint egy bálna. Szegény párom már hetekkel előtte kiköltözött a kanapéra, mert annyit forgolódtam éjszaka.

Sokan úgy gondolják, hogy a gyereknek az a legjobb, ha hároméves koráig főként az édesanyjával van, és nem kerül bölcsődébe vagy más közösségbe.

A kórház neve:

Talán kimondhatjuk, ma már nem szégyen pszichológushoz, lelki segítő szakemberhez fordulni, ha bajban érezzük magunkat vagy családtagjainkat. Elvi lehetőségként sokak fejében megfordul, de innen még hosszú út vezet a megvalósulásig, és elfogadtatni, pozitív színben tüntetni föl az ott töltött időt és a ráfordított pénzt, bizony még mindig nem könnyű.

Ivanhoo vagyok, az álnév kötelez, így is elég bátorság volt egyáltalán tollat ragadni. Három gyermekünk van. Berta kilenc, Kata tizennégy és Zsombor tizenkét éves. A kisebb gyerekek mindig kikövetelik maguknak a figyelmet – mondják. A második gyerekek nagyobb eséllyel lesznek bajkeverők – ezt pedig a statisztikák állítják, bár szerintem ez azért ennél bonyolultabb dolog.

Valahogy mindig azt hittem, hogy a szülői kivételezés csak afféle urban legend, amit a gyerekek találnak ki, hogy legyen min veszekedniük. Aztán megszülettem, kis korkülönbséges lányok anyukájaként, és az életem egy állandó „közvetítés” lett a két csapat között.

Mostanában sokat gondolkodtam rajta, hogy milyen kihívásokkal néznek szembe kamasz gyerekeink ebben a háborús, klímaválságos, TikTok-divatok diktálta világban. Biztos ti is tapasztaltátok, hogy a kamaszok élete már egészen más, mint a mi tinédzserkorunkban volt. Nem mondom, hogy nekünk nem volt nehezítő pályánk, de amit ők élnek át, az teljesen más dimenzió.

Azért szeretném megírni az élményemet a témában, mert én homlokegyenest más történetekkel találkoztam, és szeretném ha árnyalnák a képet az otthon szülésről, mert az én történetem 100% valódi. Nem szeretném, ha valaki emiatt nem választaná ezt a szülést, de szeretném, ha sokkal felkészültebb lenne, mint amennyire én voltam. Remélem, sokak segítségére válik a beszámolóm.

Sosem felejtem el, amikor a nagyszüleim újra ünnepelték egybekelésüket, aranylakodalmat ültünk.

Egy játszószőnyeg nemcsak kényelmes helyet biztosít gyermeked számára a játékhoz, hanem hozzájárul a fejlődéséhez és a biztonságos környezet megteremtéséhez is. Nem mindig egyszerű azonban megtalálni az ideális darabot, hiszen számos típus, méret és funkció közül választhatsz. Olvass tovább, és megtudhatod, milyen szempontokat érdemes átgondolnod vásárlás előtt!

A válás utáni gyerekek ingázásának képe már régen belénk ivódott: egyik héten anyánál, másikon apánál, és akkor mindenki megy tovább a saját kis életébe. Én mindezt úgy csináltam, hogy mindig 3 napra bepakolt, bazinehéz iskolatáskával és alvómacival ingáztam ide-oda, ami elég nyomasztó időszak volt alig 9-10 évesen. Mire megmelegedem anyunál, húzhattam vissza apuhoz és az új nevelőmamimhoz, aki rémes volt, igazi ördög, és még csak Prada-t sem viselt.

Néptáncos vagyok. Amióta csak az eszemet tudom, táncra perdülök, és népdalokat énekelek, szinte minden helyzetben. Kiskoromban, ha meghallottam egy dallamot, akár az utcán is képes voltam rákezdeni egy páros székire, vagy egy körökre szóló éneklésre. Annyira imádtam az életet, hogy másképp el sem tudtam képzelni a létezést, mint táncolva és dalolászva. Hétévesen a családom és a tanáraim észrevették, hogy ebben több van, mint egyszerű gyerekszenvedély. Elérkezett az idő, hogy „komolyan vegyük” a tehetségemet.

A gyerekvállalás valóban egy hatalmas döntés, ami az egész életünket megváltoztathatja – nem csupán  azért, mert egy kisbaba érkezése gyökeresen átalakítja a napi rutinunkat, az egész életünket, hanem azért is, mert ez az egyik legmeghatározóbb közös lépés, amit egy pár együtt megtehet.

Ha valaki, hát én tudom, hogy a fogszabályozás nem kis vállalás – sem a gyerekek, sem a szülők részéről. A 15 éves ikerlányaim, Vanda és Mira, sikerrel fejezték be a fogszabályozási mizériát, és bár eleinte izgultunk, ma már csak azt bánom, hogy nem kezdtük el korábban ezt az egészet. Az ő tapasztalatuk (és a miénk) alapján szeretném megosztani, hogy miért érdemes időben lépni, és hogy mennyi előnye van ennek az egésznek – nemcsak a tökéletes mosolyuk miatt!

Lehet, hogy nektek ez nem újdonság, de én most szembesültem azzal, hogy a kisfiamnak telitalpa van, és ez nem is olyan ritka, mint hinnénk. Hogy őszinte legyek, először fogalmam sem volt, hogy ez most normális vagy valami probléma előjele lehet. Aztán elkezdtem utánaolvasni, kérdezősködni és megnyugodtam – de közben rengeteg fontos dolgot tanultam meg, amit most szeretnék megosztani veletek, hátha lesz olyan köztük, ami újdonság.

A meseolvasásról szinte csak jó dolgokat lehet mondani.

Szülőként nap mint nap rengeteg döntést kell meghoznunk. Jó súlyos, nyomasztó döntéseket is. Melyik iskola a legjobb a gyereknek? Milyen sportot kezdjen? Hogyan építsük a családi rutinokat? De kevés téma vált ki akkora vitát, mint az oltás kérdése. Különösen mostanában, valahogy a covid járvány óta nehezebben kezeljük az oltások kérdését.

Biztos találkoztál már olyan gyerekkel, aki láthatatlan barátjával beszélgetett, játszott, vagy épp vitatkozott. De vajon mi zajlik ilyenkor a kis fejekben? Dr. J. Bradley Wigger nemzetközi kutatása érdekes dolgokat derített ki erről a néha ijesztő jelenségről. Kiderült, hogy ezek a titokzatos barátok nemcsak gyakran felbukkannak a gyerekek életében, de fontos szerepük is van a fejlődésükben.

Te mit tennél, ha korlátlan anyagi lehetőségeid lennének gyereknevelésre? Bezáratnál egy egész játékboltot, hogy a gyereked nyugodtan válogathasson? Vagy inkább az egyszerűbb örömöket választanád?

Nem mindenki tudja, de előfordulhat, hogy bár egy szülő megfelel a jogosultsági feltételeknek, mégsem kapja meg a gyermekgondozási díjat. Ez akkor történhet meg, ha:

Amikor a meglévő gyerkőccel arról beszélgettek, milyen is lesz majd az ő testvére, mindketten azt remélitek, hogy egy mindig hű pajtása lesz majd, aki mellettük áll, akivel jókat lehet játszani és nagyokat bulizni. A valóság azonban nem fekete vagy fehér. A veszekedések, konfliktusok és a testvérféltékenység sokszor kimerítő próbatételek, amik képesek felőrölni még a legkiegyensúlyozottabb a szülők türelmét is. Ha te is álltál már egy békétlen pillanat közepén és a két gyerek visítása, kiabálása, sírása közben azon töprengtél, hol rontottad el, akkor ez a cikk neked szól.

Szülőként folyamatosan keresem azokat az eszközöket, amelyekkel enyhíteni tudom a gyerekeim szorongását. Mert bármennyire is szeretném, nem mindig tudom elkerülni azt a helyzetet, hogy őket is magukkal ragadják a saját aggodalmaik.

Ha valaki évekkel ezelőtt azt mondja nekem, hogy egy nap egyedül fogom nevelni a gyermekemet, valószínűleg csak legyintettem és felnevettem volna. De itt vagyok, és most már elmondhatom: ez az életem egyik legnagyobb kihívása, ugyanakkor a legfontosabb és legszebb feladata is. És ha te is egyedül nevelsz gyereket, tudnod kell, hogy nem vagy egyedül – még akkor sem, ha néha úgy érzed.

Mi mindent tanulhatunk a mesékből, különösen a népmesékből?

A kórház neve:

Milyen változásokra számíthatunk a családok által felvehető támogatott hitelek szempontjából 2025-ben? Hogyan optimalizáljuk a CSOK Pluszt, a falusi CSOK-ot, a babavárót és a munkáshitelt?

Emlékszem, mekkora cirkusz volt abból, hogy balkezes vagyok. Jó, igaz, én nagyon régen voltam gyerek, akkor ez még olyan furi dolog volt. Az akkori „mindenki egy és azonos forma” ideológiájának megfelelően próbálták átszoktatni a balkezes gyerekeket, de sok helyen még a téma (jelenség?) annyira új volt, hogy igazából a tanítónéni sem tudta, mit kell tennie egy „rossz” kézzel dolgozó gyerekkel.

Megszületünk, felnővünk, de addig is kapunk jó pár oltást. Nézzük csak, milyeneket is pontosan!