Olvasásra született: Díjazták a legmenőbb gyerekkönyveket

A szervezet a tavalyi év végen tizedik alkalommal adta át az Év Gyerekkönyve Díjakat. 2024-ben rekord számú nevezés érkezett, így a megjelent alkotásokat nyolc külön kategóriában, valamint két különdíjjal jutalmazták.

A díjazás során különbséget tettek a 0–6, a 7–9, a 9–12 és az ifjúsági, 12+ korosztályok között, továbbá elismerték az illusztráció, az ismeretterjesztő művek, a műfordítások és az elsőkönyves kategóriákat is.

A 7–12 éves korosztályban a pályázók között olyan döntési patthelyzet alakult ki, hogy a megszokott megosztott első hely helyett a zsűri úgy döntött, ezt a kategóriát tovább osztja: külön első díjat adtak át az 7–9 éves és a 9–12 éves csoportokban. A díjra az előző év folyamán, magyar nyelven megjelent kötetekkel lehetett nevezni, függetlenül attól, hogy az kiadói vagy magánkiadású mű.

Hoztam a díjazott könyvekből egy kis válogatást, hogy legyen mit bespájzolni a gyerekek polcaira.

Marék Veronika: Prémszakáll és Torzonborz (Pagony Kiadó), 0-6 éves korosztály számára

Egyszer csak, mikor Prémszakáll professzor elindult egy sétára, váratlanul találkozott Torzonborzzal – egy igazán jó kutyával, aki otthont nem talált. De vajon hogyan került ez a kutya az utcára? Mi lett a gazdája? Nem lehet, hogy a professzornak pont szüksége lenne egy ilyen megbízható társra? És mit tartogat a sorsa, Torzonborz?

Kiss Judit Ágnes: Tujaszörny és Nyírfakobold (Pagony Kiadó), 7-9 éves korosztály számára

Habók, az apró nyírfakobold egy napon az erdő mélyén találkozott egy szomorkodó tujaszörnnyel. Amikor megtudta, hogy Tutu kénytelen volt elhagyni otthonát – a csodás díszkertet –, és már nem talált új menedéket, azonnal eldöntötte, hogy aznap estére meghívja őt. Így Tutu a nyírfaligetben ragadt, és bár az új élet eleinte idegennek tűnt neki, hamarosan több nyírfakobolddal is összekapcsolódott. De ez a változás nem mindenki számára volt elfogadható...

Gimesi Dóra: Amikor mesélni kezdtek a fák (Pagony Kiadó), 9-12 éves korosztály számára

Alíz és Dédi minden nap elhaladnak a Városliget 123 éves nyárfája mellett. Amikor a munkagépek kivágják a vén fát, az évgyűrűket megérintve visszatérnek az időben – vissza abba az időszakba, amikor anya, nagyi, Dédi és szépmama még gyerekek voltak. Akkoriban a Földalatti Vasút vadonatúj volt, a pestiek romok között táncoltak, a gyerekek pedig vörös és kék nyakkendőt viseltek – minden egészen másnak tűnt, de mégis volt ebben valami időtlen, közös.

Somfai Anna: A fal túloldalán (Cerkabella Kiadó), Ifjúsági (12+ korosztály számára)

Flóra, mint sok más kamasz, folyamatosan szembesül a társadalmi normák és elvárások szigorával, a kompromisszumokra kényszerítő helyzetekkel, valamint azokkal a titkokkal, melyeket mindenki elhallgat. Egy családi kirándulás során szó szerint is megérinti a határokat, amikor a berlini kettéosztó fal megállítja útját. Ebben az életkorban a lázadás, a barátságok és az első szerelem mind összefonódnak azzal a titokzatos világgal, amely a fal túloldalán rejtőzik.

Szinvai Dániel: Párhuzam (Csimota Kiadó), 0-99 éveseknek

Elsőkönyves kategória: Egy srác útja egy érkezéssel kezdődik, míg egy lány valahonnan elindul – egy történet, esetleg kettő, vagy még több is lehet. Egy fiúé és egy lányé a párhuzamos kaland, melyek egy ponton találkoznak. De vajon a találkozás a lényeg? Talán éppen nem az, hiszen ezt a könyvet bármelyik irányból felfedezheti a csemete.

Tudjuk, hogy a rendszeres mesélés pozitív hatással van a gyermeki fejlődésre, különösen a nyelvi készségekre és az agyi folyamatokra. Brit tudósok A kutatók arra ösztönzik a szülőket, hogy már a születéstől kezdve olvassanak a kicsiknek, mivel ez a szokás elősegíti az agyi kapcsolatok kialakulását. A mesélés során a gyerekek saját "lelki szemükkel" látják a történetet, ami különösen előnyös a képzelőerő fejlődése szempontjából.

A hagyományos könyvből történő olvasás sokszorosan aktívabb agyi működést vált ki, mint amikor a gyerekek passzívan néznek egy képernyőt. Brandon Korman, a Miami Nicklaus Gyermekkórház vezető neuropszichológusa szerint az emberi interakció – amely az olvasás során természetesen kialakul – alapvető szerepet játszik az empátia, a problémamegoldás és más életre szóló készségek elsajátításában.

Az American Academy of Pediatrics is azt javasolja, hogy a szülők egészen csecsemőkortól naponta olvassanak gyermekeiknek. Az óvodát megelőző időszak például kulcsfontosságú az agyi fejlődés szempontjából, ebbe az időszakba kell a legtöbb olvasott könyvet beszuszakolni.

Korunk nagy kérdése, hogy vajon a hagyományos könyvből olvasás, az emberi jelenléttel és érzelmi kapcsolattal együtt járó élményként eltér-e a digitális eszközökön történő olvasástól. Bár a kutatók még nem tudják egyértelműen megállapítani, hogy a tableteken vagy okostelefonokon történő olvasás pontosan hogyan befolyásolja a gyermek fejlődését, több szakember is hangsúlyozza, hogy az emberi kapcsolat és az élő, közös olvasás elengedhetetlen a kognitív, szociális és érzelmi fejlődéshez.

A szülők számára nyilván nem csupán a gyerekek kognitív képességeinek fejlesztése, hanem a szoros, szeretetteljes kapcsolat kialakítása is kitüntetett szempont, amiben a hagyományos mesélés pótolhatatlan szereppel bír, gyereknek, felnőttnek páratlan élményeket nyújt.

Adamik-Berta Cecil