81. oldal - Betegség

A felsőoktatásban résztvevőknél kevésbé alakul ki kognitív hanyatlás az enyhe halláskárosodásban szenvedő emberek közül – állítja egy tanulmány.

Az egész világ lakosságát fenyegető COVID-19 járvány közepette sajnos a legnagyobb elővigyázatosság mellet sem tudhatjuk biztosan, nem-e fogunk megfertőződni a vírussal. Éppen ezért a higiénés javaslatok és az államok által hozott intézkedések szigorú betartása mellett fontos az is, hogy felkészítsük immunrendszerünket a kórokozók elleni minél eredményesebb védekezésre, melyet legeredményesebben tudatos táplálkozással lehet biztosítani.

A fülviszketés egy bosszantó panasz, de legtöbbször egyszerűen kezelhető.

A kezdeti eredmények szerint a hidroxi-klorokin-szulfát más gyógyszerekkel együtt alkalmazva hatékonynak mutatkozik a koronavírusos betegek kezelésében.

Tények a szájmaszk viselésével kapcsolatban.

A D-vitamin és a halolaj étrend-kiegészítők egészségügyi előnyei nem vitatottak – ám kérdés, mennyit érdemes fogyasztani belőlük naponta?

Cukorbetegség akkor alakul ki, amikor a szervezetünk nem tud megfelelő mennyiségű inzulint termelni, vagy az inzulinfelhasználás nem megfelelő. Az inzulin segítségével a szervezet szabályozza a cukor mennyiségét a szövetekben, beállítja a megfelelő vércukorszintet. A cukor (glükóz) az egyike a szervezet legfontosabb energiaforrásainak, és elengedhetetlen az alapvető életfunkciók működéséhez.

Megvédenek az arcmaszkok? C-vitamin szedésével megelőzhető-e a koronavírus? Elpusztítja a vírust a meleg idő? Később sokkal halálosabb vírussá fog mutálódni?

A demenciára jellemző komplex mentális állapot eredményezhet agressziót, zaklatott lelkiállapotot, a betegek elkóborolhatnak. A betegséggel járó egyértelmű személyiségváltozások nagy mértékben felelősek lehetnek a betegre és környezetére nehezedő lelki terhekért.

Azok a páciensek, akik egy gyakori vízhajtót alkalmaznak a vérnyomás csökkentésének elősegítésére, jobban teszik, ha hasonló, de biztonságosabb típust választanak – mutatott rá egy új tanulmány.

Az olyan betegségek esetében, amelyek légszomjat, asztmás légzést vagy tüdőproblémákat okoznak, nagyobb a kockázata annak, hogy súlyosabb új koronavírus-fertőzés alakul ki egy szerdán közzétett új tanulmány szerint.

Az utóbbi időben a világ minden kontinensén megjelent a koronavírus, leszámítva az Antarktiszt. Olyan is elkapta, aki nem érintkezett fertőzött személlyel és nem járt olyan helyen, ahol jelen van a betegség. Vannak azonban tévhitek a koronavírus kapcsán, melyeket fontos eloszlatni.

Már hazánkban is rohamosan növekszik a COVID-19 járványban megbetegedettek száma, így mindannyiunk közös érdeke, hogy a betegség terjedését minél inkább visszaszorítsuk. A koronavírus által kialakított fertőzés elsődlegesen az idős korosztály, valamint a krónikus megbetegedésben szenvedők számára jelent komoly veszélyt, míg fiatal, egészséges emberek esetén általában enyhe lefolyású a betegség. Mi a helyzet azonban egy különleges élethelyzetben lévő csoporttal, a várandósokkal?

A koronavírus miatt egyre többen maradnak otthon. A diákoktól is a szülőktől is éles életmódváltást követelnek meg az óvintézkedések.

A stressz óhatatlanul együtt jár a mindennapi élettel. Amikor ez állandósul, az agy és a test egyéb sejtjeinek károsodását eredményező kémiai majd érrendszeri változások következnek be. A stressz kezelése kedvezően hat a szellemi egészségre és csökkenti a demencia előfordulásának kockázatát.

Az idősebbek, a súlyos krónikus betegséggel élők (tüdőbetegek, cukorbetegek, szívbetegek) mellett a daganatos betegek, a daganatellenes kezelésben részesülő páciensek is fokozott kockázatnak vannak kitéve a koronavírus járvány miatt.

Napról napra emelkedik a koronavírus fertőzöttjeinek száma. Sokan pedig tünetmentesen is fertőznek.

Szabadidejükben is gyakorolják a hivatásukat!

A demencia önmagában nem egy betegség, hanem olyan tünetegyüttes, aminek hátterében több különböző betegség állhat: leggyakrabban Alzheimer-kór. 65 éven felüliek körében gyakoribb és habár még nincs gyógymódunk rá, a korai felismerés rengeteget segíthet a demenciával élők állapotának fenntartásában és életminőségük javításában.

Úgy néz ki még egy ideig velünk lesz a koroanvírus!

Az elmúlt egy hétben rengeteg ajánlás jelent meg a koronavírus fertőzésről és az immunbetegségek kezeléséről.

A szennyezett levegő belélegzése károsítja a bélbaktériumokat, megnöveli a túlsúly, a diabétesz, a gyomor- és bélbajok és más krónikus betegségek kockázatát - derült ki a Boulderben lévő Coloradói Egyetem kutatásából.

Az elmúlt években hazánkban is népbetegséggé lett az irritábilis bél szindróma, a lakosság mintegy 15-20 százalékánál jelentkezik valamilyen formában. Az érintettek sokszor nem is ismerik fel, hogy szerteágazó tüneteik egy kórképet jelölnek, így sok a diagnosztizálatlan beteg.

A mostanra világjárvánnyá nyilvánított COVID-19 járvány már hazánkban is megjelent, így legfontosabb teendőnk jelenleg a vírus terjedésének minél hatékonyabb megakadályozása. A megfelelő kézmosás és kézfertőtlenítés, valamint testi kontaktus csökkentésének fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni, azonban ennél többet is tehetünk annak érdekében, hogy elkerüljük a vírussal való fertőződést.

A cukorbetegség egyik legveszélyesebb szövődményének, a szív-érrendszert érintő autonóm neuropátiának a szűrését segítő műszerrel – egy Ewing-teszterrel – bővült a Szent Ferenc Kórházban működő Pest Megyei Neuropathia Centrum diagnosztikai eszköztára.

Az új típusú koronavírus a levegőben néhány órán át, egyes felületeken akár két-három napig is megél - állapította meg az amerikai országos Allergia és Fertőző Betegségek Intézetének (NIAID) kutatóiból és más tudósokból álló csoport.

A bukósisak nélkülözhetetlen a motoros biztonságához, ám hatással lehet a hallásra is.

Sportolhatnak-e a visszeresek vagy kerülniük kell a mozgást? Csak a visszérműtét jelenthet tartós megoldást?

Mire jó, mennyire hatásos a C-vitamin, D-vitamin, fokhagyma, alkohol a koronavírus ellen? A laikusok újabb és újabb ötletekkel állnak elő, a koronavírus leküzdésére.