Megnagyobbodott láb-, kéz- és fejméret, kiemelkedő homlok, megvastagodott ajkak, eltávolodott fogak lehetnek az akromegália jelei.
A betegség által okozott testi változások azonban lassan zajlanak, a kezdeti tünetek ritkán jellegzetesek és annak ellenére, hogy a betegek több szakorvoshoz is elmennek, a diagnózisig általában 4, de sok esetben akár 10 év is eltelhet. Így mire felismerik az akromegáliát, a betegség általában már előrehaladott állapotban van, ezért fontos a korai tünetek tudatosítása.
Az akromegália hátterében a növekedési hormon túlzott mértékű termelődése áll. Ezt a legtöbb esetben az agyalapi mirigy jóindulatú daganata okozza. E ritka betegség Magyarországon kb. 1250 embert érinthet, azonban a hazai betegek egy része még diagnosztizálásra vár. A rendellenesség, leginkább 40-45 éves korban jelentkezik.
A betegség lassú kialakulása miatt sok esetben a családtagok sem veszik észre az árulkodó jeleket. A túlzott növekedési hormon hatására megnőnek szerveink és szöveteink, amelynek látható jelei vannak, pl. nagyobb cipő-, gyűrű-, vagy sapkaméret szükséges. Azonban a betegségnek vannak nem látható tünetei is, amelyek nagyban befolyásolják a beteg életminőségét; pl.: ízületi fájdalmak, fejfájás, szédülés, látászavar. Kezelés nélkül társbetegségek is kialakulhatnak, mint a cukorbetegség, magas vérnyomás, szívbetegségek, egyes daganatok.
Nem ritka, hogy az akromegália jelei lelki problémákat is okoznak. Az érintettek nem értik a megjelenésükben bekövetkezett változás okait, amelyet sokszor érhet negatív jelző, így hajlamosak lehetnek a depresszióra és a társadalmi elszigetelődésre is. A bennük végbemenő bizonytalanságnak a diagnózis vethet véget, azonban annak minél korábbi felállításához fontos, hogy az érintettek ismerjék a tüneteket és a diagnosztikai lehetőségeiket. A növekedési hormon és az inzulin faktor, más néven IGF-1 szintje egyszerű vérvételből kimutatható, a diagnózis megerősítéséhez, az akromegália okának kimutatásához MRI vizsgálat szükséges.
Sok esetben a daganat, ha mérete és elhelyezkedése engedi, műtéttel eltávolítható. Azonban, ha az operáció nem lehetséges vagy a műtét után ismételten kialakul a betegség, további terápia szükséges a növekedési hormontermelés blokkolása vagy csökkentése érdekében. Az akromegália megfelelő kezeléssel gyakran kontrollálható és a beteg folytathatja megszokott, mindennapi életét, azonban a már kialakult ízületi deformitást és az azzal járó életminőség változást a daganat eltávolítása nem fordítja vissza. Az akromegália tehát folyamatos megfigyelést igényel a szövődmények elkerülése és a beteg életminőségének javítása érdekében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.