Évtizedekig lappang, mielőtt megöl: így ismerheted fel az azbesztmérgezést

• Az azbesztmérgezés alattomos, mert évtizedekig tünetmentesen lappang a szervezetben.
• Habár az anyagot betiltották, régi épületekben és a környezetünkben még jelen lehet.
• Sose kezdj önállóan azbesztes építőanyagok bontásába, mert a por belélegzése halálos lehet.

A napokban nyilvánosságra került adatok szerint 2015 és 2026 között több mint 250 magyar településre érkezhetett azbeszttel összefüggésbe hozható kőzúzalék ausztriai bányákból. Habár az azbesztmérgezésről az 1970-es, '80-as években használt szigetelőanyagok jutnak először az eszünkbe, a probléma napjainkban is érinthet minket. Az azbeszt egy természetes eredetű, szálas szerkezetű ásvány, amely rendkívüli hőállósága, szilárdsága és vegyszerekkel szembeni ellenállása miatt évtizedeken át közkedvelt ipari alapanyag volt. Számos területen alkalmazták a hőszigeteléstől kezdve az autók fékbetétjeinek előállításáig. Az ókor óta ismert anyag a 20. század végére több ezer különböző termékben megjelent, ám az évek során kutatásokkal bizonyították, hogy a környezetbe kerülő azbesztrostok súlyosan rákkeltők. Habár az első figyelmeztető jeleket már az 1920-as években észlelték, a szigorú tiltások és az azbesztmentesítési programok csak jóval később indultak el. 

Mit okoz az azbesztmérgezés a szervezetben?

A mezotelióma egy ritka, agresszív daganatos megbetegedés, amely a belső szerveket borító hártyát támadja meg. A kór legfőbb kiváltó oka az azbesztrostok belélegzése. Az első tünetek nem specifikusak, így könnyen összetéveszthetők más légúti panaszokkal. Ráadásul az azbesztnek való kitettség és a daganat kialakulása között akár 40-50 év is eltelhet. A mikroszkopikus méretű, horog alakú azbesztszálak a tüdőbe jutva betokozódnak, és hosszú évek alatt váltják ki a kóros elváltozásokat. Az azbesztmérgezést mindemiatt rendkívül nehéz korai stádiumban felfedezni. Az azbeszt különböző típusai eltérő mértékű egészségügyi veszélyt jelentenek. A kék azbeszt (krokidolit) azért különösen veszélyes, mert a rostjai vékonyabbak és élesebbek, így könnyebben hatolnak mélyre a tüdőszövetben.

Hogyan derül ki az azbesztmérgezés?

A mezotelióma korai szakaszában az azbesztmérgezés tünetei nehezen észrevehetők, illetve más légúti betegségekkel könnyen összetéveszthetők. A legjellemzőbb panaszok az alábbiak:

• tartós köhögés és légszomj,
• mellkasi fájdalom,
• véres köpet.
  Ahogy a kór előrehalad, a mellhártyák közötti résben folyadék szaporodik fel, ami egyre jobban gátolja a tüdő természetes mozgását és tágulását, ami súlyos légzési nehézséget okoz. Habár a leggyakrabban a mellhártyát támadja meg a daganat, egyes esetekben a hashártya, illetve a szívburok területén is kialakulhatnak elváltozások. A diagnózist követően alkalmazott célzott terápiák – mint például sugárkezelés, kemoterápia vagy műtéti beavatkozások – a betegség típusától és stádiumától függően képesek lehetnek némileg kitolni a beteg életidejét. Mivel azonban a tünetekre legtöbbször csak akkor derül fény, amikor a daganat már előrehaladott stádiumban van, a gyógyulási esélyek nagyon alacsonyak, és az érintettek várható túlélési ideje általában nem haladja meg az egy évet. 

Azbesztmérgezés házfelújításkor

Az azbeszt felhasználását és forgalmazását Magyarországon (és az Európai Unióban) ugyan évekkel ezelőtt betiltották, de az anyag korántsem tűnt el. Ott maradt a 2000-es évek előtt épült házak szigetelésében, a tetőket fedő azbesztpalákban, régi csővezetékekben. A veszély akkor fokozódik, amikor ezeket a szerkezeteket vagy burkolatokat szakszerűtlenül bontják, fúrják vagy csiszolják. Ilyenkor a por belélegzésével a szálak a környezetbe kerülnek. A szakértők hangsúlyozzák:

• sose végezzünk házi barkácsolást azbeszttartalmú anyagokon (ne vágjuk, ne fúrjuk azokat);
• a palatető cseréjét vagy a szigetelés bontását kizárólag megfelelő védőfelszereléssel ellátott, engedéllyel rendelkező szakemberek végezzék;
• az azbeszttartalmú törmeléket nem szabad építési törmelékként kezelni, azt szigorú szabályok szerint kell elszállíttatni és ártalmatlanítani.

Miért olyan nehéz a megelőzés?

A legnagyobb gondot az jelenti, hogy a lakóközösségek gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy az épületük vagy a környezetük azbesztet tartalmazhat. Az azbesztózis (a tüdőszövet hegesedése) és a mezotelióma kockázata dohányzás mellett többszörösére növeli daganat kialakulásának esélyét az azbesztnek kitett személyeknél. Mivel a betegség kialakulása hosszú folyamat, a ma diagnosztizált esetek jelentős része az évtizedekkel ezelőtti munkakörnyezet, vagy a korábban használt építőipari anyagok alkalmazásának következménye.

(A cikk tartalma nem helyettesíti a professzionális orvosi tanácsot, diagnózist vagy kezelést. Mindig kérd ki szakképzett egészségügyi szolgáltatók tanácsát az egészségügyi állapotokkal kapcsolatos kérdéseiddel.)

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: