Hogyan mondja el egy apa a felfoghatatlant? Szakértő beszélt arról, mit élhet át Jákli Mónika balesete után kislánya

Szerda hajnalban tragikus autóbalesetben elhunyt a 31 éves fitneszmodell.  Jákli Mónika balesete Szlovákiában, Nagymegyer és Alistál között történt. Az édesanya életét vesztette, amikor luxusautójával letért az útról és fának csapódott. A hír az egész országot megrázta – különösen azért, mert Jákli Mónika egy alig négyéves kislány édesanyja volt. A felfoghatatlan tragédia után most az a legfájdalmasabb kérdés: hogyan lehet egy ilyen kisgyereknek elmondani, hogy az édesanyja nem jön többé haza?

Jákli Mónika balesete hogyan fog hatni kislányára?

– hangsúlyozta a szakértő, Dr. Makai Gábor, aki szerint egy 3–4 éves gyerek egészen másképp éli meg a veszteséget, mint egy idősebb gyermek vagy egy felnőtt. Ebben az életkorban a kicsik még nem a halált gyászolják klasszikus értelemben, hanem elsősorban a kapcsolat hiányát, az elvesztett kötődést élik meg.

A szakember szerint önmagában nem törvényszerű, hogy egy ilyen veszteség személyiségzavarhoz vagy a személyiségfejlődés megrekedéséhez vezessen. Sokkal nagyobb kockázatot jelent, ha a gyermek magára marad a kérdéseivel, ha elhallgatás, ködösítés történik, vagy ha az apa, Boráros Gábor érzelmileg elérhetetlenné válik. A gyász feldolgozása ebben a korban gyakran nem szavakkal, hanem viselkedésben és játékban jelenik meg.

Jákli Mónika kislánya hamar meg fogja tudni az igazat

A szakértő kiemelte: nem szabad halogatni a beszélgetést. Az apának nyugodt körülmények között, kettesben, testi kontaktust teremtve – például ölbe véve a gyermeket – kell elmondania, mi történt. Fontos, hogy a magyarázat a gyermek életkorának megfelelő legyen, és ne tartalmazzon félrevezető, megnyugtatónak szánt, de valótlan elemeket.

 – mondta. A nyílt, egyértelmű kommunikáció alapvető, még akkor is, ha a gyermek újra és újra ugyanazokat a kérdéseket teszi fel.

Gyakran jelentkezhet bűntudat a gyász során

Ebben az életkorban természetes a mágikus gondolkodás: a gyermek hiheti, hogy gondolatokkal vagy viselkedéssel befolyásolhatja a történteket, ezért gyakran jelenik meg bűntudat. Ezt minden alkalommal oldani kell, megerősítve, hogy a baleset nem az ő viselkedésének következménye. A gyász ebben a korban hullámzó: a gyermek sírhat, majd hirtelen játszani kezdhet, nevethet, aztán újra elszomorodik. Ez nem érzéketlenség, hanem az idegrendszer természetes védekező mechanizmusa. A legfontosabb, hogy az apa érzelmileg és fizikailag is elérhető maradjon, fenntartsa a napi rutint, és biztonságot nyújtson.

Boráros Gábor kislánya előtt sírhat

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy az apa sírhat a gyermek előtt – ez nem terheli túl a kicsit, sőt, segít normalizálni az érzelmeket. A gyermek számára az a megnyugtató, ha látja: a szülő szomorú, de jelen van, és gondoskodik róla. Később, ahogy a gyermek fejlődik, újra és újra értelmezni fogja az édesanyja elvesztését. Hat-hétéves korban már megérti a halál véglegességét, így egy újabb gyászfolyamat indulhat el. Ez természetes része a feldolgozásnak.

Amennyiben hónapokkal később is tartós viselkedésváltozások jelentkeznek – például erős szorongás, regresszió, bezárkózás –, érdemes szakember segítségét kérni. Önmagában azonban a tragédia nem jelenti azt, hogy a gyermek sérülten nő fel: a kulcs a biztonságos, szeretetteljes, következetes környezet.