Ahogy arról a Bors is beszámolt, Dudás Miki halálhíre január 5-én rázta meg a közvéleményt. A 34 éves sportolót XVIII. kerületi otthonában találták holtan, a rendőrök pedig napközben helyszíneltek is, ám ekkor még nem merült fel bűncselekmény gyanúja. Hogy miért fordult meg hirtelen Dudás Miki halálának oka, azt egy kriminálpszichológus magyarázza el, feltárva a háttérben zajló folyamatokat.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság akkor még a Bors megkeresésére azt közölte: idegenkezűségre utaló jel nem volt, ezért az ügyet közigazgatási hatósági eljárás keretében vizsgálták, szakértők bevonásával. Egy nappal később azonban minden megváltozott. A soron kívül elvégzett hatósági boncolás során ugyanis olyan sérüléseket találtak Dudás Miklós testén, amelyek keletkezési mechanizmusa már büntetőeljárás keretében tisztázható. Ennek nyomán a rendőrség halált okozó testi sértés miatt indított nyomozást ismeretlen tettes ellen.

A Bors Kitanics Márk kriminálpszichológust kérdezte, aki szerint a protokoll pontos betartásáról van szó.
„Alapvetően minden halálesetet közigazgatási eljárásban vizsgálnak addig, amíg nem merül fel egyértelmű idegenkezűség. Egy véres lakás vagy rendetlenség önmagában még nem bizonyíték” – magyarázta a szakértő. Mint mondta, számos olyan eset létezik, amikor súlyos sérülések akár balesetből vagy egészségügyi okból is kialakulhatnak. Alkoholos állapotban történt esés, fulladás, vagy akár egy erősebb orrvérzés is vezethet halálhoz, anélkül hogy más személy közreműködött volna.
A fordulópont minden ilyen ügyben a boncolás. Az igazságügyi orvosszakértő ugyanis egyesével rögzíti az összes sérülést, megállapítja azok keletkezési idejét, módját, és végül azt is, melyik vezetett a halálhoz. Dudás Miklós esetében a sajtóértesülések szerint a gége sérülése is felmerült, ami már erőszakos behatásra utalhat.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a sportoló holtteste napokig a lakásban lehetett. Ilyenkor hullafoltok alakulnak ki, amelyek laikus számára könnyen összetéveszthetők sérülésekkel, ezért is nélkülözhetetlen a szakértői vizsgálat.
Egy rendőr vagy helyszínelő nem dönthet arról, hogy egy folt sérülés vagy hullafolt. Ez kizárólag orvosszakértői kompetencia. Ezért rendkívül fontos, hogy az orvosszakértő egyesével, részletesen leírja az összes sérülést. Ahány sérülés van a testen, mindet külön rögzíti, és leírja, hogyan keletkezhetett: tompa tárggyal, milyen erővel, milyen irányból. Ezek alapján állapítja meg, melyik sérülés okozta a halált. Lehet például egy lila folt a sípcsonton, amelynek semmi köze a halálhoz, míg a halál oka lehet fulladás a gége sérülése miatt. Mindezt végig kell elemezni, majd a szakértői vélemény alapján, valamint az egyéb információk segítségével a nyomozók megkezdik a tettes vagy tettesek felkutatását, attól függően, hányan voltak
– tette hozzá Kitanics Márk.
A nyomozás jelenleg is folyamatban van, a hatóságok tanúkat hallgatnak ki, kamerafelvételeket és híváslistákat elemeznek. Az ügy további részletei várhatóan csak a nyomozás előrehaladtával, vagy a tárgyalási szakaszban derülhetnek ki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.