Sokan biztosra veszik, hogy ismerik a saját horoszkópjukat, a védikus asztrológia viszont okozhat meglepetést. Ugyanis az is kiderülhet, hogy a horoszkópod szerint a jegyed sem az, aminek eddig hitted. Olvasd el interjúnkat és nézd meg, mit mutat rólad ez az ősi rendszer.
  • A védikus asztrológia egészen más képet mutathat, mint a nyugati rendszer.
  • Előfordulhat, hogy valaki a védikus elemzés szerint más csillagjegyhez tartozik.
  • Megmutatjuk, miben tér el egymástól a két szemlélet.

Ha szóba kerül a horoszkóp, a legtöbben a nyugati asztrológiára gondolnak. A védikus asztrológia azonban más rendszer szerint számol, ezért sok esetben eltérő képletet mutat. Felmerül a kérdés, valóban lehet-e más a csillagjegyünk, mint amit eddig tudtunk magunkról, és az is, hogy mit mondhat el egy ilyen elemzés a személyiségünkről, a karrierünkről vagy az anyagi helyzetünkről.

Védikus asztrológiai horoszkóp elemzés
A védikus asztrológia szerint a horoszkóp más képet is mutathat, mint a nyugati rendszer.
Fotó: Microgen /  Shutterstock 

Horoszkóp más megközelítésből: ezért adhat más képet a védikus asztrológia

A horoszkóp világában sokan a nyugati asztrológiát ismerik, a védikus rendszer azonban több fontos ponton más logika szerint olvassa a képletet. Szarka Dóra asztrológussal és tarot-szakértővel arról beszélgettünk, mi áll a különbségek mögött, és hogyan fordulhat elő, hogy valaki a védikus elemzésben nem is ugyanazzal a csillagjeggyel találkozik, mint amivel eddig azonosította magát.

Mit jelent pontosan a védikus asztrológia, és honnan ered?

A védikus asztrológia egy több ezer éves hagyományon alapuló, ősi önismereti módszer, amely a születés helyére és idejére felállított képlet információit alapul véve segít feltárni a személyiségünket, ezen keresztül pedig a sorsunkat és a lehetséges életeseményeket.
A védikus vagy más szóhasználattal indiai asztrológia nem tekinthető egységes rendszernek. Két nagy ágra, az észak- és a dél-indiai asztrológiára oszlik, melyek eltérő technikákat, matematikai modelleket alkalmaznak az elemzéshez használt ábrák felrajzolásához és a különféle korszakrendszerek kiszámításához, ezáltal pedig a személyiség feltárásához és az életút meghatározásához.
A legtöbb, nyugati kultúrkörben mozgó védikus asztrológus inkább az észak-indiai asztrológiai rendszer szabályai szerint készíti el az elemzéseket, mivel az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ezen szemléleten alapuló értelmezés egy igazán logikus, csiszolt és harmonikus rendszert alkot.
Régen a bonyolult matematikai műveletek, aránypárok felállítása több napig is eltartott. Manapság, a számítógépes szoftvereknek köszönhetően már lényegesen gyorsabban, néhány másodperc alatt kézhez kaphatjuk a születéselemzéshez szükséges alapinformációkat.

Miben különbözik a védikus asztrológia a nyugati asztrológiától?

Fontos hangsúlyozni, hogy a nyugati és a védikus asztrológia több alapvető pontban hasonlít egymásra. Mindkettő színesíti az egyén sorsának megértését, bővíti a személyiségéről alkotott képét. A két rendszer többnyire ugyanazoknak a bolygóknak az elhelyezkedését vizsgálja (Nap, Hold, Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz, a modern védikus asztrológusok mindemellett még az Uránusz, Neptunusz, Plútó helyzetével is számolnak); ugyanazt a tizenkét állatövi jegyet veszi számításba (Kos, Bika, Ikrek, Rák, Oroszlán, Szűz, Mérleg, Skorpió, Nyilas, Bak, Vízöntő, Halak); és mindkettőben 12 házra oszlik a képlet; sőt, a két rendszer egyes képletelemeinek jelentései is nagyon hasonlóak.
Tehát a mélyben egy tőről fakad mind a nyugati, mind az indiai asztrológia. Elképzelhető, hogy az egykori Mezopotámia vagy a mai India területe volt a védikus és a nyugati asztrológia bölcsője, ott született meg a csillagjóslás tudománya. Majd onnan terjedt tovább az Indiai-(Hindusztáni-)félszigeten, idővel pedig akár a Selyemúton keresztül, kereskedők közreműködésével Európa területére is eljutott ez az ősi tudás. Onnan is lehet erre következtetni, hogy a középkori források szerint régen a nyugati asztrológusok is az észak-indiai asztrológiában elterjedt szögletes alakzatú gyémánt-ábrát használták a képlet felrajzolására.
Mégis a közös gyökerek ellenére, a két asztrológiai rendszer az idők során a nagy távolság és kulturális behatás következtében eltérő módon fejlődött. Ugyan mindkét rendszer a személyiség különböző rétegeit tárja fel, azonban kissé más megközelítésből vizsgálja a képletet, így az egyént. Ezáltal pedig bizonyos kérdésekben másféle szempontok szerint értékeli a személyiséget és a lehetséges életeseményeket. Az egyik fő eltérés a nyugati és a védikus asztrológiai rendszer között, hogy a Nap helyett a Hold számít a legfontosabb planétának. Ha valakinek csak a születésnapját tudjuk, a Hold alapján még akkor is megállapíthatunk róla néhány alapvető dolgot. Emellett a védikus asztrológia a csillagképek valós helyzetével számol, így előfordulhat, hogy a bolygók helyzete nem ugyanoda esik a két asztrológiai rendszer számításai szerint.

Szarka Dóra asztrológus szerint a nyugati és a védikus asztrológia több ponton hasonlít egymásra.
Fotó: Prancz Ádám

Valóban más csillagjegy jöhet ki a két rendszerben?

A védikus asztrológiában az aszcendens, vagyis a születéskor felkelő állatövi jegy, valamint a bolygók gyakran más jegybe és házba esnek, mint a nyugati képletben. Az eltérés abból ered, hogy míg az európai, vagyis tropikus képlet szerinti jegyhatárok csupán a Nap éves ciklusaira épülnek, addig a védikus az úgynevezett sziderikus állatövre alapozza számításait, ami az állatövi csillagképek valós helyzetével számol. A kora középkorban e kettő állatöv még egybeesett, de azóta eltávolodtak egymástól.
A sziderikus jegyfelosztás nagyjából megfelel annak, amit ma az égen láthatunk. Ezzel szemben a nyugati asztrológusok által használt tropikus állatöv az évszázadok során kb. 24 fokkal tolódott arrébb a valós helyzetükhöz képest. Ezért van az, hogy manapság a tavaszpont, a Kos 0° a nyugati rendszerben mindig március 20–21-ére esik, míg a védikusban jelenleg április közepére tehető.
Tehát ha például valakinek a nyugati képletben a Skorpió 10°-án áll a Napja, azt mondjuk, Skorpió Napja van. A védikus asztrológiai rendszerben azonban 24°-kal visszább áll a Napja, azaz Skorpió 10°-24° = Mérleg 16°-on áll a Napja, így ebben a rendszerben neki Mérleg Napja van. Ha azonban tegyük fel, egy 28°-on álló Vízöntő aszcendense van, akkor a védikusban is Vízöntő (28°-24° = 4°) aszcendense lesz.
A nyugati képletünkből magunk is ki tudjuk számolni, hogy a védikus rendszer szerint mely állatövbe esnek a bolygóink, de használhatunk hozzá ingyenes online képletrajzoló programokat is.

Miért tartják sokan pontosabbnak a védikus rendszert?

A védikus és a nyugati rendszert használva egyaránt valós képet kaphatunk az alaptermészetünkről, más megközelítésből, de hiteles jellemrajzot adnak. Mindkettő erősíti, mélyíti az önismeretet, hozzánk tesz. Mivel a kb. 24°-os eltérés miatt eltérő jegyben és házban állhatnak a bolygók a nyugati és indiai képletben, ennek következtében sok esetben más-más következtetésre juthatunk a képletet elemezve. A két asztrológiai rendszer a személyiség különféle rétegeit tárja fel.
Az asztrológiai előrejelzések különböző életterületeken lehetnek érvényesek. A tranzitok érzelmi, gondolati és fizikai szinten is kiválthatnak eseményt. A védikus és a nyugati képletelemzés eredménye között talán abban mérhető leginkább a különbség, hogy a védikus jobban meg tudja határozni, életünk mely területén és milyen mélységben érinthetnek minket a bolygók elhelyezkedése jelezte hatások.
A védikus rendszer többféle képletelemző technikáját, alképletét és korszakrendszerét alkalmazva pontosabb képet kaphatunk a lelki felépítésről, viselkedésről, attitűdről, és ezen keresztül a lehetséges életfeladatokról, megélendő életeseményekről, összességében pedig a sorsról.
A gyakorlati előrejelzések terén pedig – az észak-indiai asztrológiai rendszer különlegessége – a naksatrákra, azaz a 27 holdházra épülő vimsottari dasa rendszer nagyon pontos eredményekkel szolgál az aktuális időminőség pozitív megélési lehetőségeit illetően.

Mennyire látszik egy ilyen képletből a karrier és az anyagi helyzet?

A védikus asztrológiai rendszerben – csakúgy, mint a nyugatiban – a karriert többnyire a X. házhoz és a Szaturnuszhoz, míg az anyagiakat, saját vagyont a 2. házhoz, valamint a Vénuszhoz társítjuk. Ezen életterületek és bolygók ház- és jegyhelyzetét, azokat ért hatásait vizsgálva képet kaphatunk a munkánk, illetve anyagi helyzetünk általános és aktuális állapotáról, lehetőségeiről, fenyegetettségéről, az esetünkben optimális lépésekről, célravezető megoldásokról és megküzdési stratégiákról.

Tudsz mondani egy konkrét példát arra, amikor valaki egészen más képet kapott magáról a védikus elemzés után?

Mindkét asztrológiai rendszer szerinti megállapítás igaz lehet az egyén jellemére nézve. Érdemes nem összevetni, hanem elkülönülten kezelni a két rendszer eredményeit. Ezzel segítjük, hogy új megközelítésből lássunk rá önmagunkra. Általában van hasonlóság a két képletből levont következtetések között, csak a tulajdonságok más minőségben és más mértékben bukkannak fel.
Ismerek valakit, akinek a nyugati rendszerben Skorpió aszcendense van, a védikusban viszont Mérleg. Ugyan vannak skorpiós jellemvonásai, szélsőséges reakciói, nagy hatást gyakorol másokra, erős kisugárzással rendelkezik, de mégis, nála inkább a Mérleg-jelleg dominál, életét a művészetek, a tánc, zene, a szépre való törekvés tölti ki. Tehát esetében a Skorpió tulajdonságok főleg az attitűd szintjén figyelhetők meg, míg az élete egészét érintően többnyire a Mérleg-vonások dominálnak.

A védikus asztrológia és a nyugati asztrológia összehasonlítása:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

 

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.