Teknyős Pálné Mónika néha azt kívánja, hogy bárcsak újra a régi önmaga lehetne, és a rejtélyes betegség ne kínozná őt nap mint nap. Sajnos ez már számára nem lehet valóság… A ritka genetikai betegség minden nap erős csapást mér az egészségére, amitől állapota drámaian romlani kezdett.

Az Akasztón élő nő gyermekkora óta sejtette, hogy valami megbújik a szervezetében, mígnem az állapota 2013-ban kezdett rohamosan romlani, majd 2018-ban a Ritka Betegségek Intézetében lesújtó diagnózis derített fényt az igazságra: egy veszedelmes kórság, a mitokondriális betegség tünetei jelentkeztek, gyógyíthatatlan beteg. A mitokondriumok az emberi sejtek „erőművei”, amik energiát állítanak elő és a többi között az izmainkra képesek hatni – ezeknek hála képesek összehúzódni és dolgozni a tartóizmaink.
Mónika teste a ritka betegség minden pokoli tünetét elszenvedi, így például:
A kórság miatt az immunrendszere nagyon nincs jól, hiszen egyetlen ártatlannak hitt vírusos fertőzés is komoly következményekkel járhat az egészségére nézve. Ezt sajnos tavaly, 2025 karácsonyán érezte meg először igazán: bélfertőzés terítette le, ami miatt rosszabbodott a gyógyíthatatlan beteg Mónika állapota, járni is alig bírt. Ez idén február végére súlyosbodott – a jobb lábát már nem érzi…
„Az izomgyengeségem egyre rosszabbodik mindkét lábamban, de a jobb lábam rosszabb, mint a bal. Úgy kell rakosgatnom a kezeimmel, mert konkrétan nem érzem. A jobb lábam folyamatosan összecsuklik. Nagyon sokszor izomfájdalmaim vannak” – részletezte korábban Mónika a Borsnak, amiről egy videót is megosztott a „Törékeny erő” – Mitokondriális betegek történetei és mindennapjai Facebook-oldalán. Ezt itt nézheted meg:
A magyar nő a közösségi oldalát azért hozta létre, hogy tabut döntsön vele, a betegsége ugyanis olyan ritka, hogy kevesen tudják, mégis milyen nehézségekkel jár. Nőnap előtt, március 5-én újra posztolt, hogy az egészségi állapotáról valljon. Sajnos nagyon el van keseredve, a járása már annyit rosszabbodott, hogy depresszió is gyötri!
„Sokan kérdezik tőlem, hogy mit élek meg belül, amikor a betegségemről beszélek. Az igazság az, hogy a legnehezebb talán nem is maga a betegség, hanem a bizonytalanság, ami vele jár. Az elmúlt hónapokban sajnos sokat romlott az állapotom. A járásom egyre nehezebb, sokszor már csak pakolgatni tudom a lábaimat. A mindennapok így sokkal több energiát igényelnek, főleg úgy, hogy a lakásunk még nincs akadálymentesítve, a kerekesszék pedig nem fér el mindenhol. Ilyenkor az ember óhatatlanul elgondolkodik azon, hogy mi lesz néhány hónap vagy egy év múlva” – mondta a Borsnak Mónika, kiemelve:
Hullámzóan élem meg ezt az egészet, ami velem van. Annak azért örülök, hogy ezek az úgymond depresszív időszakok nálam csak egy két naposak, de igen, azért ott motoszkál az agyamban, amikor már nagyon kifáraszt a mozgás, hogy mi lesz, ha végleg a rokkantkocsiba kell ülnöm?
- tette fel a kérdést.

A legjobban az fáj neki, hogy napról napra közelebb érzi azt az időszakot, amikor az önállóságát is elveszítheti.
Régen egy örökmozgó ember voltam, aki úgy érezte, hogy képes megváltani a világot. Nagyon nehéz volt elfogadni, hogy az élet más irányt vett. Tudom, hogy az én „Duracell elemem” néha nagyon hirtelen le tud merülni, ezért meg kellett tanulnom okosan bánni az energiámmal.
– emelte ki.
Próbál erős maradni, hogy hitet és reményt adhasson sorstársainak.
„Nehéz lelkileg megélni az egészségem romlását, és hát most már látom, hogy ez nem fog nálam már helyrejönni, úgyhogy jó lenne valahogy azt elérni, hogy legalább ez így maradjon. Próbálok tornázgatni itthon. Tudjátok, nem adom fel!”– zárta szavait.
A 2 éves Hanna agydaganattal küzd, érte és családjáért összefogott az ország. Az ő történetét itt nézheted meg:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.