Megdöbbentő: akivel együtt élsz, az a beleidben is nyomot hagy

Az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb felfedezése a bélbaktériumok fontossága. Ezek a kis lények a belünkben élnek és majdnem minden funkcióra hatással vannak, amire a testünk képes. Sajnos ezeket a kis fickókat mi, emberek rendre lemérgezzük gyorskajával és édesítőszerekkel, és az is hatással van rájuk, ha több emberrel élünk együtt.

• A mikrobiom kutatás az elmúlt évtizedek legnagyobb szenzációja.
• Akivel együtt élsz, azoktól elkaphatunk baktériumokat, de nem úgy, ahogy gondolnánk.
• Akikkel sokáig együtt élünk, azokkal hasonló lesz a bélflóránk.

Furcsán hangzik, de úgy tűnik, hogy azok az emberek, akikkel a legtöbb időnket töltjük, közvetetten hatással vannak arra is, hogy milyen baktériumok nyüzsögnek a beleinkben. Egy friss tanulmány, amely a Molecular Ecology című tudományos lapban jelent meg, erre talált bizonyítékokat. Csak, hogy az elején tisztázzuk, a kísérletet egyelőre csak madarakkal végezték el. Egészen pontosan a Seychelle-szigeteki poszátákról van szó, akik a sziget egy eldugott zugában élnek.

Jogos a kérdés, hogy vajon miért nem rágcsálók voltak a kísérlet alanyai, hiszen az egereket emlős voltuk miatt még csak-csak párhuzamba lehet hozni az emberi fiziológiával. Miért is a madarakat választották? Nos, ez rejtély marad, de amit találtak, talán az emberi kapcsolatokra is ráhúzható.

Minél közelebb vagyunk valakihez, annál hasonlóbb lesz a mikrobiomunk az övéhez

A kutatók rájöttek, hogy azok a madarak, amelyek közös fészekben laktak – általában pároknál és a tojásokat költő, a fiókákat etető mostohaszülőknél –, sokkal hasonlóbb bélbaktériumokkal rendelkeztek, mint azok, akik ugyan ugyanazon a területen élnek, de távolabb vannak egymástól.

A különbség különösen egy bizonyos mikrobatípusnál volt feltűnő: az anaerob baktériumoknál, amelyek oxigéndús környezetben nem élnek meg és általában közvetlen fizikai érintkezés útján terjednek. Ez a baktérium erősen összefügg a közeli kapcsolattal: azok a madarak, akik gyakran érintkeztek egymással, megosztották egymással, míg akik nem nagyon lógtak együtt, azoknál ez a mikroba nem volt jelen.

Hogy ezt kideríthessék, a kutatók több költési szezonon keresztül követtek több száz madarat, miközben begyűjtötték és elemezték a székletmintákat, hogy feltérképezzék a mikrobiom térképüket. Mivel ezt a populációt évtizedek óta figyelik, a tudósok el tudták különíteni a néha találkozó madarakat a madárcsaládoktól. A kutatás eredménye az egyik legegyértelműbb bizonyíték arra, hogy a közvetlen társas kapcsolatok hatással vannak a mikrobacserére. 

Mit jelent ez emberekre lefordítva?

Szóval kiderült, hogy folyamatosan egy nagy mikrobacsere-partin vagyunk a lakótársainkkal, amibe a többi lakót – akik mondjuk ugyanabban a társasházban élnek, csak pár emelettel lejjebb – nem hívjuk meg. Bár az eredmények nem vonatkoztathatóak egy az egyben az emberekre, de egyes tanulmányok már azt is kimutatták, hogy az emberi párok és hosszú távú lakótársak is idővel hasonló bélflórát fejlesztenek ki. Hogy ez most segít vagy árt nekünk? Nos, az már egy teljesen más kérdés.

Az alábbi videóban találsz információkat a mikrobiomról:

Ezek a cikkek is tetszeni fognak: