A baktériumok egyre jobban ellenállnak az antibiotikumoknak, ezt pedig antibiotikum-rezisztenciának nevezik. Széles körben került veszélybe a modern orvostudomány jövője.
A baktériumok antibiotikumokkal szembeni rezisztenciája világszerte gyorsan növekszik. Már minden hatodik megerősített fertőzést olyan kórokozók okoznak, amelyek rezisztensek az antibiotikumokra – figyelmeztetett hétfőn bemutatott tanulmányában az Egészségügyi Világszervezet (WHO) - írja a Magyar Nemzet.
A WHO adatai alapján 2021-ben 7,7 millió ember vesztette életét bakteriális fertőzés következtében, és több mint 1,1 millió haláleset közvetlenül az antibiotikum-rezisztenciához köthető. A tanulmány több mint 23 millió adatot elemzett, amelyek több mint száz országból származtak, a legfrissebb adatok 2023-ból valók.
„Az antibiotikum-rezisztencia széles körben elterjedt és veszélyezteti a modern orvostudomány jövőjét” – hangsúlyozta Yvan Hutin, a WHO illetékes osztályának igazgatója.
A vizsgálat nyolc gyakori fertőzést – többek között húgyúti, emésztőrendszeri és véráramfertőzéseket – okozó baktériumot elemzett. Az eredmények aggasztóak: az E. coli törzsek több mint 40 százaléka, míg a Klebsiella pneumoniae baktériumok 55 százaléka már nem reagál a szokásos antibiotikumokra. Egyes afrikai országokban ez az arány akár 70% fölé is emelkedhet. Bár más típusú antibiotikumok esetenként hatékonyak lehetnek, ezek gyakran drágák, és sok fejlődő országban nem elérhetők.
A WHO kutatása kimutatta, hogy 2018 és 2023 között a vizsgált baktériumok több mint 40 százalékánál nőtt a rezisztencia, a baktérium–antibiotikum párosítás függvényében évente 5–15% közötti mértékben.
A halálozások száma ezzel párhuzamosan emelkedik, bár a helyzet régiónként eltérő. Délkelet-Ázsiában és a Földközi-tenger keleti térségében már minden harmadik laboratórium által kimutatott bakteriális fertőzés rezisztensnek bizonyult az alkalmazott antibiotikumokkal szemben.
A szakértők emlékeztetnek: az antibiotikumok csak a bakteriális fertőzések, például a tüdőgyulladás, hólyaggyulladás vagy gennyes sebek esetén hatásosak – vírusok, gombák vagy paraziták ellen nem. Hutin kiemelte, hogy a betegek is sokat tehetnek a helyzet javításáért: a fertőzések megelőzésével – például gyakori kézmosással, fertőtlenítő használatával vagy védőoltások felvételével – csökkenthetik a kockázatot.
Fontos, hogy a páciens bízzon az orvosában, és ne követeljen antibiotikumot minden láz vagy megfázás esetén, hiszen ha a betegségét vírus okozza, az antibiotikum szedése nemcsak haszontalan, de ártalmas is lehet
– tette hozzá.
A WHO a tanulmányban a kutatások folytatását és új, hatékonyabb antibiotikumok fejlesztését sürgeti, hogy a modern orvoslás képes legyen lépést tartani a gyorsan alkalmazkodó baktériumokkal.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.