Valódi vagy csak egy középkori hamisítvány? Végre megfejtették a torinói lepel titkát

ereklye
PUBLIKÁLÁS: 2026. április 27. 21:15
Egy több mint négy méteres, rejtélyes vászondarab tartja lázban a világot évszázadok óta. A torinói lepel állítólag Jézus Krisztus testének lenyomata – de hogy valóban az ő nyomait látjuk-e rajta, vagy csak egy jól sikerült átveréssel van dolgunk, máig vita tárgya.

Egy 4,3 méter hosszú és 1,1 méter széles, különös textildarab, a torinói lepel tartja izgalomban a világot: a leplen két halvány, barnás kép látható. Egy sovány, beesett szemű, körülbelül 170 centi magas férfi teste elölről és hátulról. Mintha a testet hosszában fektették volna a vászon egyik felére, majd a másik felét a fejére hajtották volna, így borítva be teljesen a testét a lábujjaktól az arcáig.

  • A Torinói lepel az egyik leghíresebb keresztény ereklye, évszázadok óta úgy gondolják, hogy Jézus Krisztus halotti leple.
  • Az első történelmi feljegyzés 1354-ből származik a lepelről, 1389-ben állították ki először. 
  • Az 1970-es évektől számos tudományos vizsgálatot végeztek az ereklyén, 2022-ben új módszerrel vizsgálták, ami megállapította, hogy valóban kétezer éves. 
A torinói lepel közelről.
A torinói lepel évszázadok óta a kerszténység legismertebb ereklyéje, amelyet az olaszprszági Torino városában, a Szent János-székesegyházban őriznek / Fotó: Mark H. Milstein/ Northfoto /  Northfoto

Krisztus szent ereklyéje: a torinói lepel a világ leghíresebb textilrejtélye

A titokzatos alak testén olyan nyomokat is felfedeztek, amelyek kísértetiesen emlékeztetnek a Biblia által leírt keresztre feszítés sebesüléseire: töviskorona nyomai a fejen, korbácsolásra utaló sebek a háton, zúzódások a vállakon és több helyen is vérfoltok. Ez lehet a bizonyíték arra, hogy a torinói lepel Jézus testét takarta egykor.

Lovagok, pápák és egy gyanakvó püspök

A torinói lepelről szóló első történelmi feljegyzés 1354-ből származik, amikor is egy híres lovag, Geoffroi de Charnay, Lirey ura birtokába került. Arról azonban nincsenek dokumentumok, hogyan jutott hozzá. Amikor 1389-ben nyilvánosan kiállították, Troyes püspöke hamisítványnak nyilvánította a leplet, kijelentve, hogy „ravaszul festették meg, amit maga a festő is elismert”.

Az avignoni ellenpápa, VII. Kelemen (1378–1394) nem nyilvánított véleményt a torinói lepel hitelességéről, ugyanakkor engedélyezte, hogy kegytárgyként tiszteljék – azzal a feltétellel, hogy csupán „a valódi lepel képének vagy ábrázolásának” tekintsék. A későbbi pápák, II. Gyulától kezdve, már magától értetődőnek vették a lepel hitelességét. 1453-ban Geoffroi de Charnay unokája, Marguerite, a leplet a Savoyai-háznak adományozta Chambéryben, ahol 1532-ben tűz és víz súlyosan megrongálta. 1578-ban a leplet átszállították a Savoyaiak új fővárosába, Torinóba. Azóta csak ritkán mutatták be a nagyközönségnek.

II. János Pál pápa 1998-ban és 2000-ben is lehetőséget adott a nyilvános megtekintésre, és a leplet „az evangélium tükrének” nevezte. XVI. Benedek pápa 2010-ben, míg Ferenc pápa 2015-ben zarándokolt el Torinóba, hogy személyesen is láthassa. A lepel egy másolata megtekinthető a torinói Lepelmúzeumban.

A torinói lepel látható lenyomatai Jézus Krisztusról.
A torinói leplen kirajzolódik egy férfi teste és arcképe is. Vajon Jézus Krisztusé? / Fotó: wikipédia

Valódi lehet a torinói lepel? Újabb kutatások vizsgálják a titokzatos ereklyét

A torinói lepel eredetét több mint egy évszázada vizsgálják a tudósok. Először 1898-ban keltett feltűnést, amikor kiderült, hogy a rajta látható alak fénykép-negatívként jelenik meg. Ez sokak szerint csodával határos jelenség.

Az 1970-es évektől kezdve számos tudományos tesztet végeztek rajta, hogy kiderüljön: festék, égésnyom vagy valamilyen más anyag hozta-e létre a képet. Egyik vizsgálat sem adott biztos választ. 1988-ban a Vatikán engedélyével három laboratórium szénizotópos kormeghatározást végzett a lepel apró mintáin. Az eredmények szerint az anyag 1260 és 1390 között készült, vagyis jóval Jézus kora után. Ez alapján sokan úgy vélték, hogy a lepel nem lehet eredeti. Ugyanakkor többen is bírálták a vizsgálat módszertanát, és a Vatikán további kutatásokat szorgalmazott.

 2022-ben olasz kutatók egy új módszerrel, az úgynevezett széles szögű röntgenszórás (WAXS) technikájával vizsgáltak meg egy apró mintát a lepel anyagából. Az eredmények szerint a szövet elöregedése megegyezik egy másik, i. sz. 1. századból származó lenvászon állapotával. A kutatók szerint lehetséges, hogy a korábbi mérések eredményét szennyeződések torzíthatták. Bár azt nem állították, hogy biztosan Jézus halotti leple volt, szerintük elképzelhető, hogy valóban kétezer éves.

Vallási relikvia vagy ügyes középkori trükk?

A Vatikán álláspontja igen diplomatikus: hivatalosan nem jelentette ki, hogy a lepel valódi, de azt sem mondta ki, hogy hamisítvány. Azt viszont javasolja, hogy a hívők tekintsék a leplet „inspiráló képmásnak”, amely Krisztus szenvedésére emlékeztet.

Az alábbi videóból még többet megtudhatsz erről a különleges kegytárgyról:

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasnod:

 


 

 

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.