Vajon miért tiltakozik annyira a testünk az ellen, hogy ülő pózban aludjunk? Mitől annyira természetellenes ez?
Az ülvealvásnagy ellensége az úgynevezett REM-fázis, ez az alvási ciklusunk egyik fontos szakasza, a rövidítés annyit takar, hogy rapid eye movement, vagyis gyors szemmozgás - írja azindex.hu.
Ez az alvásidő kb. 20-25 százalékát teszi ki, az agyi aktivitás pedig látványosan magas közben; ilyenkor szoktunk álmodni is. Ebben az alvásfázisban agyunk kikapcsolja a végtagok izomzatát, vagyis átmenetileg ugyan, degyakorlatilag megbénulunk.
És éppen ez a probléma. Ülés közben ugyanis több izmunk is folyamatosan dolgozik: például a hátunkat tartják egyenesen, vagy a nyakizmok a fejünket, illetve az egyensúlyunkat is fenntartják, hogy ne dőljünk el. De ha elalszunk, és nincs tökéletesen kitámasztva a hátunk-nyakunk, azonnal kibillenünk az egyensúlyunkból,a testünk pedig riadót fúj, hogy korrigáljon.Ezt jól meg tudjuk figyelni az ülve szendergőkön: folyton be-bebólintanak, és felkapják a fejüket, töredék másodpercekre felébredve. Kivéve persze, ha sikerült ügyesen az ablaknak, vagy az utastárs vállának dőlve teljesen stabil pozíciót felvenni, de ez elég ritkán jön össze, és rögtön fel is borul, ha az ember álmában kicsit megfordulna.
De valószínűleg jobb is, hogy szervezetünk nem hagy bennünket sokáig ülve aludni, ugyanisha lábainkat behajlítva és mozdulatlanul tartjuk huzamosabb ideig, akkor ez egyenes út lehet amélyvénás trombózishoz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.