Ültessünk tavasszal zöldborsót!

A zöldborsó a legkedveltebb zöldségnövények közé tartozik, hiszen gondozása egyszerű, így nem csoda hogy a paradicsom után a második legnagyobb területen termesztett zöldségnövény hazánkban.

A zöldborsóból ma már széles fajta választékot találunk a legtöbb kertészeti szaküzletben, így választhatunk velőborsó, kifejtőborsó vagy cukorborsó közül.

Ez a zöldségnövény, mint fagyasztott tartósított vagy friss állapotában alkalmas számtalan finom étel elkészítésére. Ám a zöldborsó nem csak finom, de nagyon egészséges is, hiszen magas a cukor és fehérje tartalma, valamint az A, B1,B2 és a C-vitamin szintje is.

Gyakran a hobbikertész a nagy választék láttán nem is tudja melyik fajtát érdemes kertjébe ültetni, és hogy mi a különbség a velő vagy a kifejtő borsó között.

A kifejtőborsó

A kifejtőborsó korábban vethetők, mint a velőborsók és nem fagyérzékenyek. Van olyan hely az országban, ahol már novemberben elvetik a borsót, vagy ha január enyhe, akkor már január végén, február elején elvetik a magokat.

A kifejtő borsó több cukor tartalmaz, mint a velőborsó így íze édesebb, ezért pl. a gyerekek szívesebben fogyasztják a belőle készült ételeket.

A vetőborsó

A velőborsó kevésbé fagytűrő, így ha márciusban még a talaj nem melegedett át inkább várjunk a vetésével. A csírázáshoz több nedvességre van szüksége, így érdemes jobb vízgazdálkodású talajba ültetni a magokat. A velőborsók előnye még hogy több terméshozamot nyújtanak, mint a kifejtő borsók és tovább megtartják zsenge állagukat.

Ha még nincs tapasztalatunk a borsó vetésében és gondozásában jobb, ha április vége május eleje előtt nem kezdjük el a vetését szabadföldbe. Ám a magokat tőzegcserépben vagy fólia alatt már február végétől, március elejétől előnevelhetjük védett helyen.

Hova és hogyan ültessük a borsót?

Ha szabadföldbe ültetjük a borsót ,válasszunk számára napos meleg helyet a kertben ahol jó a talaj vízelvezető képessége, és kap a növény elég fényt. Mivel a borsónak szüksége van kapaszkodásra, érdemes a kerítés mellé vetni a borsószemeket, vagy ha ez nem megoldható, akkor érdemes egy megfelelő támrendszert kialakítani.

A virágzás fajtától és az vetés idejétől függően már májustól kezdődhet. A vetőmag szükséglet 10 nm.-re a kisebb magvú fajtákból 20-25 dkg, míg a nagyobb magvú fajtákból 25-35 dkg, de legtöbbször a csomagoláson is fel van tüntetve a szükséges magmennyiség. Ha szeretnénk folyamatosan szedni nyáron a finom zsenge zöldborsót, érdemes a vetést is elosztani több szakaszra, vagyis két-háromhetente vessünk el egy újabb adag magot.

A magokat 5-7 cm mélyen ültessük el, és 25-30sortávolságot és 5 cm tőtávolságot érdemes tartani, így szellős és könnyen gondozható lesz a borsó ültetvényünk. A bő öntözést főleg a virágzási időben és a hüvelyképződéskor meghálálja, valamint ne feledkezzünk meg a rendszeres kapálásáról és gyomlálásról sem ,a kelés után minimum még kétszer érdemes körbe kapálni a növényeket.

A várható hüvelytermés 10 nm.-ről 8-15 kg ebből a kifejthető borsó mennyisége kb. 3-6 kg. Ha megfelelően öntöztük és gondoztuk a borsót több termésre számíthatunk és a többszöri vetéssel egy egész család folyamatos ellátáshoz elegendő borsónk lesz. A zöldborsó fajták fejlődési szakaszainak időtartama márciusi vetéssel számolva: a vetéstől a kelésig kb. 2-3 hét, a keléstől a virágzásig 4-5 hét a virágzástól a szedésig 3-4 hét.

A borsó remekül tárolható hosszú ideig fagyasztva sőt megőrzi minden tápanyag és vitamin tartalmát is.

Az érett borsóban 25 % fehérje és sok ásványi anyag is található, de emellett még kalcium, magnézium, foszfor és nátrium is található benne.

Így a borsó nem csak egy aránylag olcsón előállítható hasznos növény lesz kertünkben, de egy nagyon finom egészséges és igen változatos elkészíthető zöldség is a konyhában.