Megfelelő zsírt a gyereknek

Sokat hallunk manapság az egészségtelen ételekről, ezért szeretnénk leszögezni: nincs egészségtelen étel, csak egészségtelen étrend.

Az 1-3 éves gyermekek étrendjére különösen oda kell figyelnünk, mert bár van foguk, ez nem jelenti az, hogy ugyanazt fogyaszthatják már, mint a felnőttek. Ebben a korban a gyermeket olyan ételekkel kell kínálnunk, ami az ő pocakjuknak készültek. Az biztos, hogy az emberi szervezetnek már a méhen belüli élet során szüksége van zsírokra, zsírsavakra, és ez a későbbi életkorokban sem változik. Két dolog azonban nem mindegy.

Az hogy mennyi és milyen minőségű zsírokat veszünk magunkhoz.
A mennyiségi kérdésre talán egyszerűbb megadni a választ, az 1-3 éves korosztály napi energia szükségletének harmadát a zsiradékbevitel adja, ez mennyisében kb. 40g-ot jelent. Ennyi egy fogyókúrázó felnőtt zsiradékszükséglete is (pl. 4ek olaj), tehát kisgyerek esetében sem férnek bele a rendszeres bő zsírban sült húsok és a krumpli fogyasztása, zsíros sütemények, olajos chipsek gyakori adása. Főzéshez, főzelékek dúsítására egy-egy kiskanál jó minőségű olaj viszont nem csak hogy belefér, de nagy szüksége is van rá a fejlődő szervezetnek.

Nem csak a mennyiség, hanem a minőség is fontos!
A zsírok zsírsavakból épülnek fel, amelyek hosszabb, rövidebb szénláncokból állnak. A különböző tipusú zsírsavaknak pedig más-más élettani hatása van. Ha a szénlánc nem tartalmaz kettős kötést, telített zsírsavakról beszélünk. Nagyobb arányban a vajban, sertés zsírban, stb. fordulnak elő. Ezeket a típusú zsírokat mértékkel kell fogyasztani, az étrendből kizárni csak betegség esetén, orvosi vagy dietetikusi tanácsra szükséges.

A telítetlen zsírsavak lehetnek egyszeresen vagy többszörösen telítetlenek is, attól függően, hogy egy, kettő vagy több kettős kötést tartalmaznak. Főként növényi olajokban fordulnak elő. Biztos ismerősen csengenek az omega-3, omega-6 kifejezések. Ezek jelentése, hogy a szénlánc meghatározott végétől számolva hányadik szénatomnál található az első kettős kötés. Az esszenciális zsírsavakat a szervezetünk nem, vagy csak kis mennyiségben tudja előállítani. Ilyen a többszörösen telítetlen zsírsavak közé tartozó linolsav (omega-6), ami a napraforgó olajra jellemző vagy az alfa-linolénsav (omega-3), ami például a repceolajban található meg.

Mit kell tudnunk transzzsírsavakról?
Kutatások szerint a szív és érrendszerre 4-5-ször ártalmasabbak a telített zsíroknál. A telítetlen zsírsavtartalmú növényi olajok hidrogénezése során keletkezhetnek nagyobb mennyiségben, így régen főleg margarinokban fordultak elő, de a gyártástechnológia fejlődése folytán ezek az élelmiszerek elfogadható, 1 % alatti mennyiségben tartalmazzák a transzzsírsavakat. Az igazi veszélyt a chipsek, krékerek, olajban sültek, kész vagy félkész ételek, édességek, cukrászsütemények jelentik az 1-3 éves korosztály számára. Mérsékeljük ezek fogyasztását mi magunk is, főleg várandósság és szoptatás alatt! A növényi olajok nem tartalmaznak transzzsírsavat, de magas és hosszan tartó hőkezelés hatására keletkezhetnek bennük. Ezért sütéshez például a napraforgó, repce olaj alkalmasabb. Kerüljük a sütőolaj sokszor való felhasználását. Ha 2-3-szor mégis szeretnénk benne sütni, akkor használat után szűrőpapíron szűrjük át.