A gyásztól összetört Gálvölgyi Jánosnak üzent jó barátja: Havas Henrik megható módon emlékezett meg Gálvölgyi Juditról

Ásó, kapa, nagyharang... Mondják a 17. század óta Magyarországon, ha a boldogító igent éppen kimondó párnak, élethosszig tartó szerelmet, boldogságot kívánnak. De hogy enne a szólásnak a valódi jelentőségét meg tudjuk mérni, meg kell történnie annak, amit ezt a három ártatlan szót, az élet egyik legnehezebb pillanatává szövi össze. Hiszen, amikor a friss házasok kilépnek a templom kapuján vagy elhagyják a házasságkötő termet, eszükbe sem jut, hogy tulajdonképpen az ásó, a kapa és a nagyharang is a halál elkerülhetetlenségére utal. Gálvölgyi János és a napokban elhunyt felesége, Judit 1971-ben léptek ki friss házasokként azon a bizonyos kapun, ami az 55 éven át tartó, közös útjukra nyílt. Sokunk számára ez egy elképesztő, ugyanakkor tiszteletet parancsoló intervallum. A színész 20 éves volt, amikor megismerte az akkor 18 éves Gács Juditot, aki időközben az ország egyik legismertebb műfordítójává vált Gálvölgyi Judit néven. Tolkien fordításai egyenesen a briliáns kategóriába emelték őt, de neki köszönhető több Mary Shelley és Agatha Christie kötet magyar fordítása is. Havas Henrik éppen ebbéli kimagaslását méltatta legújabb vlogjában, melyben megemlékezett a július 31-én elhunyt Gálvölgyi Juditról, akihez mondhatjuk, baráti kapcsolat fűzte. A tanár úr röviden említést tett arról is, hogy van most Gélvölgyi János, aki Judit személyében a jobbik felét veszítette el.

Havas Henrik a elhunyt Gálvölgyi Juditról: „Remek műfordító, egy tündéri nő volt...”

„Ezzel kellett volna kezdenem…” – mondta Havas Henrik a videó negyedik percében. Érzékeltetve ezzel, hogy egy hozzá közel álló személy halálhíre számára jóval fontosabb, mint az a téma, amivel nyitott. Majd a kezébe vett egy újságot, ami címlapon hozta Gálvölgyi Judit elvesztésének hírét. Ezután pedig megosztotta nézőivel személyes gondolatait. „A helyzet az, hogy mi családilag is érintettek vagyunk. Nem csak azért, mert a Jánossal barátok vagyunk. A barátságunk egyébként is kimerül abban, hogy egyszer-egyszer meglátogatjuk egymást és megállapítjuk, hogy ez az évenkénti, két együtt töltött délután pont elég a barátságunknak” – említette meg csak úgy zárójelesen Havas Henrik, majd elárulta, milyen, szoros kötelék fűzi őt a Gálvölgyi családhoz. „Judit és János lányának, Dorkának a keresztlánya az én unokám, Zsófi. Ezért aztán elég tájékozott vagyok sok mindenről, ahogy gondolom ők is. Ami Jutkát illeti… Bevallom őszintén, Agatha Christie-t még olvasom, olvasom. Ezek jelentős részét Jutka fordította. Az általa fordított könyvek közül túlságosan sokat nem olvastam, de néha megajándékozott eggyel-eggyel.

„Amikor náluk jártunk, nagyon gyakran előhozott problémás mondatokat. Egy tündéri nő volt. Azt hiszem, kedvelt engem…” – mondta Havas Henrik.

„János nagyon nehezen viselte az utóbbi heteket...”

Az ismert újságíró-író ezután nagyon röviden újra megemlítette Gálvölgyi Jánost is. A színészt érthetően porig sújtotta imádott felesége, barátja és cinkostársa elvesztése. „A János nagyon szerette… Nyilván nem fogok családi titkokat elárulni, de János nagyon nehezen viselte az utóbbi heteket, hónapokat. Remélem, hogy össze tudja szedni magát!” – fejezte ki őszinte aggodalmát a tanár úr, majd egy rövidke anekdota erejéig visszatért a július 31-én elhunyt Gálvölgyi Juditról őrzött emlékeihez. „Juditról tudni kell, hogy nem ”csak” a Gálvölgyi János felesége volt, de a nemcsak Magyarországon, hanem ténylegesen világhírű Rodolfo imádott lánya is volt. Erről annyit, hogy Judit, ha nem is szívesen, de beszélt arról, hogy az apja munkaszolgálatos volt. Egyszer pedig Judit elmesélte, hogy az édesapja a lelkére kötötte, hogy ha nagyobb összeggel rendelkezik, akkor azt aranyba vagy gyémántba fektesse, mert azt könnyű eldugni.”

„Az apja ezt a jó tanácsot hagyta rá. Mindenesetre sokat gondoltam rá az utóbbi időben. Bekövetkezett az, amire számítani lehetett…” – zárta gondolatait Havas Henrik.