A karácsonyi halászlébe ne kerüljön lazac?

Sokak asztalára kerül karácsonykor rántott hal, halászlé. Ezért nézzük át gyorsan, mit érdemes a XXI. század halainak húsáról tudni?

A halhús fogyasztásának előnyeit már az ókorban felismerték. Kínában és Japánban előszeretettel ajánlották a fiataloknak, kiváltképp az állapotos nőknek, de az idősebbek fizikai teljesítőképességére is pozitív hatással volt. Egyes legendák szerint még a szamurájok is ettek halhúst a küzdelmek előtt, mert rengeteg energiát nyertek belőle.

Ezeket az állításokat a modern kor is igazolja, a halak húsa rengeteg cinket, vasat, jódot, A, D, B1 és B2 vitamint, valamint omega-3 zsírsavakat tartalmaz.

Az a bizonyos lazac

A leggyakrabban fogyasztott halfajták közé tartozik a lazac, melynek húsa nagyon értékes és tápanyagokban gazdag. A lazac régebben igencsak ritka árucikknek számított, hiszen viszonylag keveset halásztak belőle, azt pedig magas áron adták el. A kereslet növekedése miatt mára már telepeken tenyésztik, melyeket Svédország, Finnország vagy Norvégia partjainál találhatunk meg. Ezek a telepek óriási ketrecekből állnak, melyekben több százezer hal is összezsúfolódik. A lazac azonban egy vándorló halfajta, amely életének első éveiben édesvízi folyókban, később pedig tengerekben él. A telepeken teljesen megfosztják a halakat természetes életkörülményeiktől, aminek a hatása sajnos nem marad el. Ebben a mozgásszegény és zsúfolt környezetben a halak egészséges narancsos-rózsaszín színe elszürkül, sápadttá válik. Mivel a piac nagy úr, a lazactenyésztők megtalálták erre is a megoldást.

Szintetikus lazac?

Szintetikus asztaxantint adnak a halak tápjához, ami biztosítja a megfelelő színezetet. Nem ez az egyetlen mesterséges anyag, amelyet a halak kapnak. Számos gyógyszerrel, hormonnal és antibiotikumokkal tartják őket életben, amik a nehéz életkörülmények miatt szükségesek.

Számos kisebb kutatás igazolta már, hogy a telepeken tenyésztett halak húsa sokkal több toxikus anyagot tartalmaz, mint a tengerből kifogott példányoké. Ezek a mesterséges anyagok pedig negatív hatással vannak az idegrendszerre, az immunrendszerre, rákos megbetegedések kialakulásához vezethetnek és hátráltatják az egészséges magzati fejlődést is.

Ezeket a támadásokat a tenyésztők rágalomnak nevezték, mert szerintük az erre irányuló kutatások nem voltak elég mélyrehatóak és csak néhány jelentéktelenebb eredményből vonták le a negatív következtetéseket. Azonban egy 2004-ben kezdődött, több millió dolláros átfogó kutatás bebizonyította, hogy a tenyésztett lazacok húsában olyan magas a poliklórozott-bifenil, vagyis a PCB aránya, hogy az ajánlás szerint havonta maximum egy alkalommal lenne szabad fogyasztani. A terhes nőket kifejezetten óva intik az ilyen halak megvásárlásától, mert születendő gyermeküknél jelentősen növekedhet a szellemi károsodás esélye.

Inkkább a hazait vegyük meg!

Ezzel a hírrel sajnos megdőlni látszik, hogy a lazac húsa milyen értékes és egészséges. Ez azonban természetesen továbbra is igaz, csak oda kell figyelni a vásárlásnál. Kutatások mostanában is egyre nagyobb léptékben zajlanak. Íme egy kedvenc a közelmúltból:"A halak hasznos tápanyagai felülmúlják a higany kártékony hatását a vegyület ily alacsony szintjén." Kinek-kinek a belátására bízom, hogy bevállalja-e, az egyébként más forrásokból is beszerezhető, hasznos tápanyagokat egy kis "alacsony szintű" higanyért cserébe.

Általában véve az Atlanti-óceánból származó halak tenyésztettek, míg a Csendes-óceániak vadvízből származnak. A külső jegyekre is támaszkodhatunk. Csak egészséges, feszes, narancssárgás húsú és fehér szemű lazacot válasszunk! Hozzátartozik azonban az igazsághoz, hogy a természetes körülmények között élő lazacok száma vészesen csökken, ami - ha a halászat ilyen mértékben folytatódik - akár kihalásukhoz is vezethet a jövőben.

Ezért ajánlatos leginkább hazai halféléket vásárolni, például pontyot, amelynek tartásáról többet tudhatunk, így nem kell félni a rejtett veszélyektől.

Főzzünk egészséges karácsonyi ételeket!