
Köztudott, hogy a kamaszoknak nagyobb az alvásigényük, mint a felnőtteknek. Van aki napokon át szinte fel sem kel az ágyból, amire sokan csak azt gondolják, hogy biztosan kimerült. A Csipkerózsika-szindróma azonban jóval több egyszerű fáradtságnál, ez a ritka neurológiai alvászavar akár hetekre is kiszakíthatja az érintettet a mindennapokból. A szakirodalomban Kleine–Levin-szindrómaként ismert kórkép a hiperszomniák, vagyis a kórosan fokozott aluszékonysággal járó alvászavarok közé tartozik.

Alvászavarról akkor beszélünk, ha az alvás mennyisége vagy minősége tartósan eltér az optimálistól. Ennek lehetnek külső okai, de előfordulhat, hogy valamilyen betegség áll a háttérben. Az alvászavarokat több nagy csoportra osztják. Idegrendszeri eredetű zavar például az alvási apnoé, amikor alvás közben rövid időre leáll a légzés. Az inszomnia az elalvás vagy az átalvás nehézségét jelenti. A paraszomniák közé tartozik az alvajárás vagy az álmunkban beszélés. A hiperszomniák esetében pedig az a gond, hogy az érintett túl sokat alszik, és nehezen marad ébren.
A Csipkerózsika-szindróma – orvosi nevén Kleine–Levin-szindróma – a hiperszomniák közé tartozó, ritka neurológiai eredetű alvászavar. Jellemzője a visszatérő, extrém mértékű alvásigény: az érintett egy-egy epizód alatt akár napi 18–20 órát is alhat. Felébreszthető ugyan, de az ébren töltött rövid időszakokra többnyire nem emlékszik. A Csipkerózsika-szindróma ritka állapot, amely többnyire serdülőkorban, még a felnőtté válás előtt jelentkezik és végigkíséri az érintettek életét.
A tünetek jellemzően valamilyen fertőzés után jelentkeznek először. A szakirodalom összefüggést talált például az Epstein–Barr-vírussal vagy bizonyos influenzatörzsekkel. A pontos ok azonban máig nem ismert. Feltételezések szerint az agy bizonyos területei, köztük a hipotalamusz érintettek lehetnek, amely az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásában is szerepet játszik.
A leggyakoribb tünetek egy epizód során:
Az első epizód gyakran még nem kelt különösebb gyanút. A család azt látja, hogy a fiatal nagyon sokat alszik, talán kimerült vagy beteg. Azonban már több visszatérő ciklus után kezdenek gyanakodni, hogy komolyabb problémáról lehet szó. A diagnózis felállításához elengedhetetlen, hogy minden más, hasonló tüneteket okozó betegséget kizárjanak. A Csipkerózsika-szindróma kivizsgálásában neurológiai vizsgálatok, MRI és EEG segíthetnek a diagnózis felállításában. Az alváslaborban végzett poliszomnográfiás vizsgálat részletes képet ad az alvás szerkezetéről, a légzésről és az ébredésekről.
A betegségre jelenleg nincs gyógymód. A kezelés célja inkább az, hogy az epizódok idején biztonságos környezetet és megfelelő támogatást kapjon az érintett. Ilyenkor a legfontosabb, hogy a beteg annyit aludhasson, amennyire szüksége van, és átmenetileg mentesüljön az iskola vagy a munka alól. Bizonyos esetekben gyógyszereket is alkalmaznak, emellett sokat számít a pszichológiai támogatás is, különösen akkor, ha hangulatingadozás, szorongás vagy viselkedésbeli változás kíséri az állapotot.
Ha a környezetünkben valakinél szokatlanul hosszú, visszatérő alvásidőszakokat, zavartságot vagy emlékezetkiesést tapasztalunk, érdemes mielőbb szakemberhez fordulni. A tartósan fennálló, ciklikusan ismétlődő tünetek kivizsgálása fontos, mert csak így derülhet ki, áll-e a háttérben ritka alvászavar vagy más neurológiai eltérés. A korai diagnózis segíthet abban, hogy az érintett időben megkapja a szükséges támogatást és ellátást.
A cikk tartalma nem helyettesíti a professzionális orvosi tanácsot, diagnózist vagy kezelést. Mindig kérd ki szakképzett egészségügyi szolgáltatók tanácsát az egészségügyi állapotokkal kapcsolatos kérdéseiddel.
Miért alszunk, és mi játszódik le ilyenkor az agyunkban? Az alábbi videóból megtudhatod:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:


Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.